Az emberi nyelvhez hasonlít az ámbráscetek kommunikációja

A cetek a mitológia, a szépirodalom és a tudomány számára is egyaránt érdekes lények, lenyűgözik az embert ősidők óta, manapság pedig, amint kezdjük megismerni intelligenciájukat, azt kutatjuk, hogy miben hasonlíthatnak ránk. Nem könnyű azonban vizsgálni őket, hisz számunkra nehezen bejárható közegben élik mindennapjaikat, a tudásunk azonban folyamatosan bővül.

Az ámbráscetek, ha összetalálkoznak, gyors, morzejel-szerű kattogó hangokkal köszöntik egymást. E hangokat jó ideje figyelik a cetkutatók, és mintegy két tucatnyit kategóriákba soroltak közülük, amiket egészen egyszerű kommunikációs jeleknek gondoltak. Egy új, a Nature Communications folyóiratban közzé tett kutatási eredmény azonban arról számolt be, hogy ezek a kattogások sokrétűbb információt képesek átadni, mint eddig véltük, és talán valamikor lefordíthatjuk őket.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói gépi tanulás segítségét vették igénybe az ámbráscetek „nyelvének” elemzéséhez. A CETI nevű projektben azt a célt tűzték ki, hogy megértsék az állatok által kiadott hangokat, és összeállítottak egy ámbráscet fonetikai ábécét is. Az elemzések arra jutottak, hogy ezen állatok hangjainak rendszere az emberi hangokéhoz hasonlítóható.

A kutatók a Karib-tengeren felvett cethangok ezreinek vizsgálatán keresztül jutottak ide. A különféle felvételekből kiderült, hogy a kattogás komplex szerkezetű, meghatározott keretek közt változó jellemzői vannak, és sokrétűen kombinálható. Az alábbi videóban a most tárgyalt hangokat hallgathatjuk meg egy együtt úszó és beszélgető bálnacsapattól.

A cetek kommunikációja a viselkedésükkel összefüggésbe hozható, az azonban még várat magára, hogy dekódolják a kattogásokat, vagyis mindegyik típushoz valamiféle „jelentést” rendeljenek hozzá.

Mindenkinek a vágya, hogy beszélni tudjunk az állatokkal, azonban érdemes abba belegondolni, hogy egy-egy faj élete olyan gyökeresen eltér a mienktől, hogy valószínűleg erre sosem kerülhet sor.

Nem azért, mert az állatok primitívebben kommunikálnak, hanem azért, mert számukra egészen mást jelent a kommunikáció, mint számunkra.

Még a velünk együtt élő háziállataink kimondottan felénk irányuló jelzéseit sem vagyunk képesek helyesen értelmezni, félreértjük őket, emberibbnek tekintjük őket a valóságosnál, pusztán azért, mert szeretnénk a magunk képére formálni a világot. A legfontosabb azonban az, hogy megértsük, miért is kommunikál egy állat, nem pedig az, hogy pontosan mit. Ehhez azonban leginkább a felsőbbrendűségi érzéseinket kellene levetkőznünk.

Az MIT kutatói olyasmit szeretnének elérni, hogy a cetek „nyelvét” a módszerük úgy kezelje, mintha csak egy idegen civilizáció képviselőinek nyelve lenne, mintha azt kellene elemezni, rendszerezni. Olyan algoritmusokat szeretnének létrehozni, amik segítségével apránként fel lehet fejteni a kommunikáció egyes egységeinek lényegét. Ennek segítségével azután, a kutatók úgy vélik, a jövőben majd a bálna kattogó beszélgetésének jelentését is megérhetjük.