Gorillák segíthetnek a férfiak terméketlenségét megoldani

A gorilla hímek hatalmas termetűek (180 centi magasak, több mint 200 kilósak) háremet tartanak, és az emberszabásúak közt nekik a legkisebb a péniszük és a heréik. Az ivarsejtjeik száma igen alacsony, és ráadásnak ezek nem is tudnak gyorsan haladni, és nehezen is kapcsolódnak a petesejthez.

Gyakorlatilag ennél gyengébb teljesítménnyel már nem is tudnának szaporodni.

Egy új kutatás, amelyről a Buffalói Egyetem számolt be, hogy a génjeinken 98 százalékban osztozó gorillák e tulajdonságai és a mögöttük álló genetikai információk segítséget adhatnak a férfiakat érintő terméketlenség megoldásában.

A terméketlenség világszintű probléma, és bár az esetek nagy részében a nőt teszik felelőssé az elmaradt gyermekáldásért, számos eset van, amikor a férfi szenved valamiféle egészségi problémában. A férfi terméketlenség fő oka a kisszámú spermium, és azok mozgási nehézsége, képtelensége – pont, ahogy a gorilláknál normális esetben tapasztalható. A kutatók most 109 olyan gént tártak fel, amely a gorilla hímek esetében a szaporodásbiológiával kapcsolatosak.

„Van egy rakás gén, amelyek részt vesznek a spermiumok biológiájában, és a gorillák ezekben káros mutációk jeleit is hordozzák. Megkereshetjük ugyanezeket a géneket a terméketlenségtől szenvedő férfiakban, és megnézhetjük a mutációikat” – magyarázta Vincent Lynch, a kutatás vezetője. „A gorillák genomja afféle felfedezői segédeszközként működik, azt segíti elő, hogy megtaláljuk a férfiak terméketlenségében szerepet játszó géneket, amelyeket korábban nem lehetett volna beazonosítani.”

A gorillák esetében az alacsony spermiumszám és a kicsiny ivarszerv annak köszönhető, hogy nincs spermakompetíció. A vezérhím a háremének egyetlen lehetséges nemi partnereként létezik, ivarsejtjeinek nem kell lehagyni más hímekéit, hogy előbb érkezzenek meg a petesejthez, ahogy ez rengeteg más állatfajnál történik.

E versengés hiánya vezetett oda az evolúció során, hogy aprókká váltak a gorilla heréi, kis számú spermiumtermelő sejtjük van csupán, és maguk a spermiumok is nehézkes szerkezetűek, rossz mozgásúak. Alapesetben ezeket a tulajdonságokat meghatározó gének eltűnnének egy állat népességéből, pont amiatt, hogy így a szaporodás, vagyis e gének továbbítása ellehetetlenül.

Azonban ha van más a faj életében, ami ellensúlyozza a gének káros hatását, akkor megmaradhatnak. A gorilláknál ez a poligínia, vagyis a több nőstényből álló hárem tartása, így az egyébként káros mutációk rögzülhettek.

A 13 ezer gén ellenőrzését követően a gorillákban talált, termékenységhez kötődő géneket összehasonlították olyan férfiakéval, akik terméketlenségben szenvednek, igen kevés, vagy semennyi spermiumot nem termelnek. Arra jutottak a szakemberek, hogy 109, a gorillákra is jellemző mutáción átesett gént e férfiak is hordoztak.

Az embernek mintegy 20 ezer fehérjét kódoló génje van, így, hogy ezt a hatalmas számot a gorillák segítségével 109-re szűkítették a kutatók, már jóval könnyebb lesz megkeresni a terméketlenség hátterében álló pontos okokat, majd megoldást találni rájuk.