Medúzák uralják a felmelegedő Jeges-tengert

Az Alfred Wegener Intézet számolt be a Limnology and Oceanography folyóiratban közzé tett kutatás eredményéről, amely szerint a felmelegedés igencsak kedvez a medúzáknak. A tengeri állatok ezen ősi csoportjának nyolc, az északi sarkvidéken élő képviselője esetében megfigyeléseken alapuló modellezést végeztek. Azt vizsgálták meg, hogy a melegedő tenger milyen hatással lesz ezeknek az elterjedésére, gyakoriságára.

Sminthea arctica

Forrás: AWI / Mario Hoppmann

Úgy tűnik, a klímaváltozás nyertesei zselés zooplankton, és főként a medúzák lesznek. Korábbi kutatások is feltárták már, hogy a bordásmedúzák (ezeknek csak magyarul medúza a nevük, nincs közük a valódi medúzákhoz), zsákállatok, illetve az átlátszó testű csalánozók jól viselik a magasabb tengervíz-hőmérsékleteket.

Azonban egy korábban a halak uralta ökoszisztémában óriási átalakulást jelent, ha ezek az állatok veszik át az uralmat. Bár sok ragadozó számára fontos élelmet jelentenek, távolról sem olyan táplálóak, mint a halak. Ez pedig azt jelenti, hogy sokkal kevesebb élőlényt fog eltartani egy melegedő sarkvidéki tenger, mint amennyit ma.

Aglantha digitale

Forrás: AWI / Mario Hoppmann

Ráadásul az átalakuló helyzetnek más összetevői is vannak. „Úgy tűnik, az egész táplálkozási láncot érinti, és végeredményként a halakat is: számos medúza fogyasztja a halak petéit és ivadékait, ez pedig lelassíthatja, megállíthatja a már eleve nagy nyomás alatt álló, és az ember által is erősen kizsákmányolt halnépesség regenerációját. Emiatt mindenki, akit érdekel, hogy az ember számára oly fontos élelemforrás, a hal jövője miként alakul, fél szemét a medúzákon kell tartsa” – magyarázta Dmitrii Pantiukhin, a kutatás vezetője.

A medúzákat és a hasonló állatokat gyakran nem veszik figyelembe a különféle szimulációkban, holott fontos részei az óceáni ökoszisztémának. A kutatók most ezt a hiányosságot pótolták. Ez különösen azért volt fontos, mert a bolygónk óceánjai közül a Jeges-tenger melegedik a leggyorsabban, és emellett a globális halfogás 10 százalékát adja.

Beroe fajba tartozó bordásmedúza

Forrás: AWI / Joan J. Soto-Angel

Mivel a medúzafélék elterjedése különösen függ a vízmélységtől, ezért egy 3D tengermodell segítségével vizsgálták meg a kutatók, mi várható a jövőben. Az összehasonlítást az 1950-2014 közti időszakhoz mérten végezték el, a 2050-2099-es időszakra vonatkozóan. A klímamodellek közül olyan választottak, amelyben az üvegházgázok kibocsátása mérsékelt-magas kategóriában marad (jelenleg ez tűnik a legvalószínűbbnek, legalábbis nem nagyon igyekszünk javítani).

Gyakorlatilag szinte minden vizsgált faj esetében jelentősen északabbra fog húzódni az állatok elterjedésének határa. A legnagyobb mértékben – 180 százalékkal – a sárga hajasmedúza (Cyanea capillata) elterjedése nő.

Mindössze egy fajé csökken, de az is csupán 15 százalékkal, mivel kénytelen lesz mélyebb vizekbe húzódni majd. „A medúzák élőhelyének előrejelzett észak felé húzódása drámai, tovagyűrűző hatású lesz az egész táplálkozási láncra” – tette hozzá Pantiukhin.

Kérdés, hogy minderre miként reagálnak majd az olyan északi halak, mint emberi táplálékként is igen fontos sarki tőkehal. E halfaj egyébként a fókák fontos tápláléka is, így közvetve a jegesmedvék létszámára is hat. A sarki tőkehal ivadékait és petéit előszeretettel fogyasztják a medúzák, így a mostani kutatás eredményei alapján fontos lenne még tovább vizsgálni a sarkvidéki ökoszisztéma átalakulását.