Madárinfluenza: aggódnunk kellene?

A H5N1 egyike azon számos influenzavírusnak, amely rendkívül fertőző légúti betegséget okoz a madaraknál, de a kórokozót már emlősöknél, köztük embereknél is dokumentálták.

A H5N1 madárinfluenza-vírus lúd/Kuangtung (Guangdong, kínai tartomány) vonala először 1996-ban jelent meg, és azóta okoz járványokat madarak körében. 2020 óta ennek a vírusnak egy változata számos országban példátlan számú elhullást idézett elő vadmadaraknál és baromfiknál.
2021 és 2022 között Európa és Észak-Amerika megfigyelte a legnagyobb és legkiterjedtebb madárinfluenza-járványt, amely a vírus szokatlan perzisztenciájával (tartós jelenlétével) járt a vadon élő populációkban. 2022 óta egyre több jelentés érkezik az emlősök körében az A(H5) – beleértve az A(H5N1)-et is – vírusok által okozott halálos járványkitörésekről.
Nem voltak alapbetegségei
2024. március 25-én Vietnám hatóságai értesítették az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) egy ember A(H5N1)-gyel való fertőzéséről. A betegnél – akinek nem voltak alapbetegségei –, március 11-én jelentkeztek a tünetek, majd röviddel ezután március 23-án meghalt. A madarakkal történt találkozásáról megállapították, hogy február harmadik hetében történt.
Ez volt az első idei H5N1-es emberi fertőzés, amelyet Vietnámban jelentettek 2022 óta, adta ki közleményében az Egészségügyi Világszervezet 2024. április 2-án. A 2005-ös Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (IHR) szerint az influenza A vírus új altípusa által okozott emberi megbetegedés olyan esemény, amely jelentős közegészségügyi hatással járhat, és értesíteni kell a WHO-t.
2024. március 25-én a Vietnámi Nemzeti Fókuszpont (NFP) a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok alapján (IHR) értesítette az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) egy alapbetegségek nélküli 21 éves férfi megfertőződéséről a vietnámi Khanh Hoa tartományból. A férfi 2024. március 11-én belázasodott és köhögött, majd március 15-én bekerült egy helyi kórházba tartós tünetek, köztük hasi fájdalom és hasmenés miatt. Március 17-én állapota rosszabbodott, és átszállították egy tartományi kórház intenzív osztályára (ICU).
Később, március 20-án a beteget egy másik tartományi kórházba szállították át súlyos tüdőgyulladás, szepszis és akut légzési distressz szindróma diagnózisával.
A páciens a kezelések ellenére március 23-án meghalt.
Március 19-én a Nha Trang-i Pasteur Institut valós idejű polimeráz láncreakciós (RT-PCR) vizsgálathoz vett mintákat a szervezetéből, ami pozitív eredményt mutatott az influenza (H5) vírusra. Március 22-én a Nha Trang-i Pasteur Institut által végzett genomszekvenálás kimutatta a madárinfluenza A (H5N1) vírus jelenlétét.
Akár halálos is lehet
Az eset vizsgálatának kezdeti eredményeiből kiderült, hogy 2024 februárjának második és harmadik hetében a férfi madárvadászaton vett részt. Ez idő és a betegség kezdete között nem számoltak be elhullott vagy beteg madárról, sem hasonló tüneteket mutató személyről. A felderített szoros érintkezések között további A(H5N1) influenza megbetegedést sem észleltek.
Az állati influenzavírusok általában az állatokban maradnak, de ettől függetlenül az embert is megfertőzhetik. Az emberek elsősorban a beteg állatokkal való közvetlen érintkezés vagy az általuk szennyezett környezet útján fertőződhetnek meg. Az eredeti gazdaszervezettől függően az influenza A vírusok a madárinfluenza, a sertésinfluenza vagy más típusú állati influenza vírusok közé sorolhatók.
A madárinfluenza vírusfertőzése emberekben az enyhe felső légúti fertőzéstől a súlyosabb betegségekig terjedhet, és akár halálos is lehet. Kötőhártya-gyulladásról, gyomor-bélrendszeri tünetekről, agyvelőgyulladásról és encephalopathiáról is beszámoltak.
Többször is kimutatták a H5N1-et olyan tünetmentes személyeknél, akik a mintavétel előtti napokban érintkeztek fertőzött madarakkal. Az emberi influenzafertőzés diagnosztizálásához laboratóriumi vizsgálatok szükségesek.
A WHO rendszeres időközönként frissíti a műszaki útmutató protokollokat a zoonózisos influenza molekuláris módszerek számára, mint például az RT-PCR. A bizonyítékok arra utalnak, hogy egyes vírusellenes gyógyszerek, nevezetesen a neuraminidáz inhibitorok (oseltamivir, zanamivir) csökkenthetik a vírus replikációjának időtartamát, és bizonyos esetekben javíthatják a túlélési kilátásokat.
Több százan haltak már meg
2003 és 2024. március 25. között a WHO 23 országból összesen 888 emberben mutatták ki a fertőzést, közülük 463 személy elhunyt. A H5N1 humán fertőzésének szinte minden esetét összefüggésbe hozták a fertőzött élő vagy elhullott madarakkal való szoros érintkezéssel vagy az általuk szennyezett környezettel.
2003 óta Vietnámban 129 influenza A (H5N1) emberi fertőzést jelentettek, köztük 65 halálesetet. A legutóbbi madárinfluenza A (H5) esetet 2022 októberében jelentették a vietnámi Phu Tho északi tartományból.
A vietnámi kormány ezért különféle közegészségügyi intézkedéseket hozott, mint például:
- epidemiológiai vizsgálat lefolytatása,
- a beteg lakóhelyének és feltételezett expozíciós területeinek (azon területek, ahol a személy kapcsolatba kerülhetett a szennyezéssel) fertőtlenítése,
- érintkezés nyomon követése, izolálása, tesztelése és monitorozása a páciens szoros emberi kapcsolataiban,
- tyúkból és díszmadarakból vett minták vizsgálata a beteg lakóhelye közelében (itt megjegyzendő, hogy az ezekből a madarakból gyűjtött összes minta negatívnak bizonyult az A(H5) influenzavírusra nézve),
- valamint hivatalos levél kiadása, amelyben felkérik Khanh Hoa tartomány egészségügyi minisztériumát, hogy készítsen gyógyszereket (oseltamivir) és egyéb kellékeket, hogy időben támogassa a helyi kórházakat és hatóságokat a betegek kezelésében és a lehetséges járványok megfékezésében.
Kicsi a kockázat
Ez az első madárinfluenza A (H5N1) vírussal való emberi fertőzés, amelyet Vietnámban jelentettek 2024-ben a 2022-es megjelenése óta. Az eddig bejelentett megbetegedések többsége a fertőzött baromfinak vagy az általa szennyezett környezetnek való kitettség következménye volt.
Az emberi fertőzés súlyos betegségeket okozhat, és magas a halálozási aránya. Ezek a különböző genetikai csoportokba tartozó A(H5N1) influenzavírusok nem könnyen fertőzik meg az embert, és az emberről emberre való terjedés eddig szokatlannak is tűnik. Mivel a vírus továbbra is terjed a baromfikban, különösen Vietnám vidéki területein, továbbra is fennáll a további szórványos emberi megbetegedések lehetősége.
Jelenleg a rendelkezésre álló epidemiológiai és virológiai bizonyítékok arra utalnak, hogy az A(H5) vírusok nem váltak képessé tartósan emberek között terjedni, így az emberről emberre való terjedés valószínűsége kicsi.
A rendelkezésre álló információk alapján a WHO alacsonynak értékeli a vírus által a lakosságra jelentett kockázatot. A kockázatértékelést felülvizsgálják, ha további virológiai és epidemiológiai információk állnak rendelkezésre.
A WHO tanácsa
Ez az esemény nem változtat a WHO közegészségügyi intézkedésekre és az influenza megfigyelésére vonatkozó jelenlegi ajánlásain. A lakosságnak kerülnie kell a magas kockázatú környezetekkel való érintkezést, például élőállat-piacokkal és élő baromfival.
Ezen kívül ajánlott a jó kézhigiénia fenntartása gyakori mosással vagy alkohol alapú kézfertőtlenítő használatával. A lakosságnak és a veszélyeztetett egyéneknek haladéktalanul jelenteniük kell az állat-egészségügyi hatóságoknak a beteg vagy váratlan állatpusztulás eseteit.
A betegen vagy más módon elhullott baromfi fogyasztását kerülni kell.
Minden olyan személynek, aki potenciálisan fertőzött madarakkal vagy általuk szennyezett környezettel érintkezett, és rosszul érzi magát, haladéktalanul orvoshoz kell fordulnia.
A járványügyi helyzet alapos elemzése, a legújabb influenza A(H5N1) vírusok további jellemzése mind az emberi, mind a madárpopulációkban, valamint a szerológiai vizsgálatok elengedhetetlenek a kapcsolódó közegészségügyi kockázatok felméréséhez és a kockázatkezelési intézkedések azonnali kiigazításához.
Az emberek számára a H5N1 ellen nincs specifikus vakcina, egyes országokban azonban már kifejlesztettek vakcinajelölteket a pandémiára való felkészülésre. A WHO továbbra is frissíti a zoonózisos influenza elleni vakcinajelölt vírusok (CVV) listáját, amelyeket évente kétszer választanak ki a WHO influenzavírus elleni vakcina összetételéről szóló konzultációján.
A WHO az eseménnyel kapcsolatos jelenlegi információk alapján nem tanácsolja utazási vagy kereskedelmi korlátozások bevezetését. A rendelkezésre álló információk alapján jelenleg alacsonynak értékeli a vírus lakosságra jelentett kockázatát.
Összegezve: A WHO együttműködik az országokkal, hogy segítsen megelőzni, észlelni és kezelni a H5N1 vírusfertőzés eseteit az emberekben, amikor azok előfordulnak. A WHO együttműködik a globális egészségügyi partnerekkel és ügynökségekkel, köztük az Állategészségügyi Világszervezettel (WOAH) és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) a kockázat nyomon követése, valamint az állatbetegségek terjedésének ellenőrzése és megelőzése érdekében. Világszerte együttműködik partnereivel a H5N1 és más állati influenza elleni világjárványokra való felkészültség terén.