Bekapcsolták a Psyche űrszonda ionhajtóműveit

A Psyche űrszonda az azonos nevű, fémekben gazdag kisbolygó vizsgálatára indult útnak 2023 októberében, az indítása óta eltelt 100 nap végén a rendszereinek ellenőrzése is lezajlott. Minden berendezést rendben találtak, és a szonda három tudományos műszere (magnetométer, gammasugár-detektor és neutron spektrométer) is kiváló egészségnek örvend.

A szonda eddig az indításból szerzett lendülete révén haladt, és már a Mars pályájának távolságát is átlépte a megtett út. 2026 májusában majd a vörös bolygó mellett is el fog repülni, és ezzel gravitációs hintamanővert hajt végre. A hintamanőver idejére kikapcsolják majd a hajtóműveket, utána pedig ismét vissza, egészen a kisbolygóövben keringő Psyche eléréséig.

A most bekapcsolt ionhajtóművek (összesen 4) több mint egy éven keresztül folyamatosan viszik majd a szondát előre. Ez a típusú hajtómű xenon ionok kibocsátásával működik, ennek köszönhetően kékes fényben úszik, és kékes „csíkot” húz maga után.

Mindezt úgy teszi, hogy a hajtómű üzemeltetéséhez szükséges energiát extra hatékonyságú napelemek biztosítják. Bár a hajtóművek egészen kevéske erővel hajtják előre a szondát, mivel a világűrben nincs légellenállás, a szonda fokozatosan gyorsul, míg végül eléri az óránkénti 200 ezer kilométeres sebességet.

Az egész küldetés ideje alatt ehhez a meghajtáshoz 922 kilónyi xenongázra van szüksége a szondának – ez hagyományos üzemanyagú hajtóművek esetén 15-ször ekkora tömegű üzemanyagot igényelt volna. A szonda jelenleg több mint 300 millió kilométerre jár tőlünk, és már 135 ezer kilométer per órás sebességgel halad.

Az eltelt időben és még a továbbiakban is tesztelik az új, mélyűri optikai kommunikációs rendszert, amelynek első vizsgálataként egy full HD macskás videót küldött haza a szonda – azóta további, immár macska nélküli tesztek is lezajlottak.

A Psyche kisbolygó kb. 260 kilométeres nagyságú és kissé elnyúlt krumplira emlékeztető alakú, a földi radaros mérések alapján. A különlegességét az adja, hogy jelentős részben fémekből áll. Az űrszonda 2029-ben érkezik meg céljához, és a tervek szerint 2 évet tölt tudományos vizsgálatokkal.