Extra közelről fotóztak egy nagy darab űrszemetet
Egy japán cég az űrszemét kitakarításán dolgozik, és az ehhez végzett vizsgálatok során 50 méterről fotózta egyik céltárgyát.
Az ADRAS-J nevű műhold, amelyet az Astroscale űrcég üzemeltet, nemrégiben egy tesztfeladat során 50 méterre közelített meg egy kijelölt űrszemét darabot. Az űrszemét ez esetben egy japán rakéta felső fokozata, amelyet áprilisban még csak néhány száz méterre, majd májusban már 50 méterre közelített meg a műhold.
Az ARDAS feladata a tervek szerint az lesz, hogy az űrszemét aktív megközelítésével, felmérésével segítse majd azok eltávolítását. Rengeteg olyan nagy méretű űrszemét kering, amely – ehhez hasonlóan például rakétafokozatként – nincs arra felkészítve, hogy egy másik űreszközzel találkozzon vagy dokkoljon. Ezek eltávolítása különleges előkészületeket igényel majd.
Az ARDAS-J, vagyis Active Debris Removal by Astroscale-Japan (Aktív Űrszemét Eltávolítás az Astroscale Japán segítségével) műhold a ráközelítés és találkozás műveletének tesztje során készítette a fotókat a kiszemelt űrszemétről. Ez az első ilyen jellegű művelet során készült felvétel egy űrszemétről.
A manőver során az ADRAS-J végig az űrszeméttől mérten meghatározott távolságban és fix helyen volt. Meg kellett figyelnie, mérnie és fotóznia a rakétafokozat saját mozgását, illetve annak állapotát, épségét. A fokozatos megközelítést az ADRAS-J földfelszíni, GPS és a saját kamerájának segítségével kezdte meg.
Amikor a kamera már látta az akkor néhány kilométerre lévő fokozatot, a manőverezést is a látottak alapján folytatta a műhold úgy, hogy a képet összehasonlította azzal a modellel, amelyet előzetesen betápláltak. Ez a típusú irányítás tette lehetővé az 50 méteres megközelítést.
A rakétafokozat, amelyet megközelített az űreszköz 11 méter hosszú és 4 méter átmérőjű henger, nagyjából 3 tonnás tömeggel. Az eltávolítást nem az ADRAS-J végzi, ez csak azokat a szükséges méréseket, amelyek nélkül lehetetlen volna eltávolítani a későbbiek során az efféle, használaton kívüli űrbéli tárgyakat.
Trópusi táj emlékét láthatjuk Magyarországon
Képzeljünk el egy trópusi esőerdőben zubogó patakot, ahogy bevájja magát a mészkőbe, körben, a különleges sziklaalakzatokon páfrányok, mohapárnák és vízpára. A víz formálta köveket ma is láthatjuk, méghozzá Magyarországon.
145 millió éves nyomokat őriz ez a tengerpart
A portugáliai Salema partjánál dinoszauruszok lábnyomait őrzik a sziklák.
A fájdalom nyelve világszerte azonos
Ha belerúgunk egy bútor lábába vagy elvágjuk az ujjunkat, anyanyelvtől függetlenül igen hasonlóan kiáltunk fel.
Világító szörfdeszka adhat védelmet a cápák ellen
Ma már jól ismert, hogy a cápa sokszor azért támad a szörfösökre, mert alulról nézve fókára hasonlítanak, úgy tűnik azonban, van megoldás erre a problémára.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
