Sok mikroba termel üvegházgázokat, de tehetünk a hatásuk ellen
Jól ismerjük azokat a lebontó baktériumokat, amelyek például metánt termelnek a szeméttelepek vagy a rizsföldek területein – úgy tűnik azonban ennél sokkal többen vannak az üvegházgázokat kibocsátó mikrobák.
Az üvegházgázok köréből a szén-dioxiddal és a metánnal vagyunk tisztában, azonban itt nem ér véget a soruk. Fokozza bolygónk melegedését még a dinitrogén-oxid (N₂O talán többeknek ismerős, ha nevetőgázként, kéjgázként említjük). E gáz a harmadik legerősebb üvegházhatású gáz, amelyet számos baktérium előállít, életfolyamatai melléktermékeként.
A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatói nemrégiben olyan enzimeket azonosítottak, amelyek a mikrobákban e gáz termelését eredményezik azzal, hogy oxigénszegény környezetben lehetővé teszik számukra a nitrogén felvételét.
A dinitrogén-oxid rövid ideig marad csak a légkörben, ezért bonyolultabb is mérni a mennyiségét és a kibocsátást. Azonban a felfedezés alapján fontos előrelépést tehetünk: a kibocsátás alapján képet kaphatunk a talajbaktériumok működéséről, és így például precízebben szabályozhatjuk a gyakran nagyon is túlzó műtrágyázást.
A túlzott műtrágyahasználattal nemcsak az élővizek eutrofizációját okozzuk, hanem a talajbaktériumokat is rengeteg nitráttal látjuk el, amelyből ők, cserébe a rengeteg szén-dioxid-kibocsátása árán gyártott műtrágyáért egy másik üvegházgázt, dinitrogén-oxidot is adnak nekünk.
A kutatók szerint a jövő farmerei leolvashatják majd a mérőműszerekről, hogy a talajban élő mikrobák mennyi dinitrogén-oxidot bocsátanak ki, majd csupán akkor műtrágyáznak, ha ebből látszik, hogy valóban csökkent a talaj nitrogéntartalma. Ezzel mind a mezőgazdálkodás olcsóbbá tehető, mind pedig az általa okozott környezeti károk jelentősen csökkenthetők lesznek.
A kutatók a talajokban élő baktériumokban azt az enzimcsoportot találták meg, amely lehetővé teszi számukra, hogy oxigénszegény környezetben tiszta oxigén helyett nitrogén-monoxidot lélegezzenek. Az enzimek révén egyszerűen átkapcsolhatják a sejtműködésüket a két „üzemmód” között.
Az enzimek felfedezéséből világossá vált, hogy gyakorlatilag bárhol – a hegyi legelőktől a trópusi mocsarakig – léteznek olyan mikrobák, amelyek dinitrogén-oxidot juttatnak a levegőbe. Mostantól viszont egyszerű génvizsgálatból ki tudják deríteni, hogy egy adott mikroba képes-e erre.
A kutatók azt is kiderítették a vizsgálataik során, hogy a dinitrogén-oxid kibocsátással járó sejtlégzés mintegy 2 milliárd évvel ezelőtt alakult ki.
Így hat a dohányfüst házi kedvenceinkre
A passzív dohányzás nem csak az emberek esetében veszélyes.
Az esőerdő sem jelentett akadályt az embernek
Mintegy 150 ezer éve a modern ember már képes volt a sűrű, afrikai esőerdőben is fenntartani magát, ez sokkalta régebbi időpont, mint az eddigi bizonyítékok sugallták.
Ezek a mérgező anyagok vesznek körbe minket otthonunkban
Több tízezer vegyületről ismert, hogy képes károsítani az egészséget.
Így mozognak együtt a sáskarajok
A sáskarajokról korábban az volt az elterjedt nézet, hogy egy rakás élettelen szemcséhez hasonlóan mozognak, az új kutatás azonban egészen más eredményre jutott, és ennek milliók élelmére, megélhetésére lehet hatása.
Új dinoszauruszfajt találtak Dél-Amerikában
A Chadititan calvoi hét méter hosszúra nőhetett meg.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
