Dél-Európa legrégebbi oroszlánjai 660 ezer éve éltek
A barlangi oroszlánok a jégkorszak ikonikus ragadozói voltak, a lelet ugyanarról a helyről származik, ahonnan a legrégebbi európai emberi maradványok is.
Az olasz Notarchirico települése már eddig is híres volt, ugyanis itt bukkantak rá a legrégebbi európai emberi maradványra, egy Homo heidelbergensis, vagyis heidelbergi ember csontjaira, illetve a kőeszközök alapján az általa 610-695 ezer éve rendszeresen látogatott helyszínre is. Nemrégiben az itt feltárt rengeteg leletet újra átvizsgálva sikerült egy kutatócsoportnak egy újabb rekorder ősmaradványt azonosítani.
A Tübingeni Egyetem kutatója részvételével zajló vizsgálatokban egy lábközépcsontról (ez az ujjak és a sarok között van) kiderült, hogy az egy kb. 660 ezer éve élt barlangi oroszláné (Panthera spelaea) volt. Ez a kor azt jelenti, ez a lábközépcsont a legrégebbi dél-európai oroszlánmaradvány is egyúttal.
Ez a periódus a korai pleisztocén és a középső pleisztocén közti átmenet volt, amelynek során számos nagy termetű emlős megjelent kontinensünkön, köztük az oroszlánok is. Ekkor az eljegesedések időtartamának hossza megváltozott, a korábbi 40 ezer éves helyett 100 ezer éves periódusban következtek be. Alapvető éghajlati átalakulással járt ez a folyamat, amelyhez minden itt élő lénynek – beleértve az embereket és az állatokat is – sokkal nehezebb volt alkalmazkodni.
A barlangi oroszlán volt az óvilági oroszlánok óriása, a jelenleg élő oroszlánnál kb. 12 százalékkal nagyobb – ám kissé elmaradt méretében az amerikai oroszlántól (ez utóbbi mérete 25 százalékkal haladta meg a ma élő oroszlánét). A korábban európai csúcsragadozó óriás hiéna (Pachycrocuta brevirostris) is ezen éghajlati átalakulás során halt ki, de ekkor jött el Európába például az európai erdei őselefánt (Palaeoloxodon antiquus), és érkeztek meg a mindmáig velünk élő gímszarvasok vagy a vaddisznók is.
Az, hogy a 660 ezer éves csontról ki lehetett deríteni, hogy egy barlangi oroszláné volt, azt az elképzelést igazolja, amely szerint e ragadozó is a nagy faunaátalakulás során került Európába. A csontmaradvány, vagyis az oroszlán hátulsó lábának lábközépcsontjából fennmaradt darab 14 centi hosszú volt.
A fájdalom nyelve világszerte azonos
Ha belerúgunk egy bútor lábába vagy elvágjuk az ujjunkat, anyanyelvtől függetlenül igen hasonlóan kiáltunk fel.
Világító szörfdeszka adhat védelmet a cápák ellen
Ma már jól ismert, hogy a cápa sokszor azért támad a szörfösökre, mert alulról nézve fókára hasonlítanak, úgy tűnik azonban, van megoldás erre a problémára.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
