A gyenyiszovai gének segítették a pápuák alkalmazkodását

Ma már jól ismert, hogy a gyenyiszovaiak génjei egyes délkelet-ázsiai és óceániai népekben elég nagy mennyiségben fennmaradtak. Talán sokan azt is tudják, hogy a legtöbbet az új-guineai őslakosokban (akiket pápuaként emlegetünk) találhatjuk, 3-4 százalékot is eléri ennek az aránya.

Egy újonnan, a PNAS folyóiratban közzé tett kutatásban azt mérte fel egy nemzetközi csoport, hogy vajon miféle adaptációs hatása lehetett a gyenyiszovai örökségnek a pápuákban.

A kevéske lelet miatt nem világos, mekkora területen éltek egykor a gyenyiszovai emberek, és ennek okán az sem, hogy miféle környezethez alkalmazkodhattak. Egyelőre úgy tűnik, egészen komplex a helyzet, nagy területen élhettek és sokféle környezeti körülmény közepette. Ezt erősíti, hogy számos népcsoportban megtalálhatók a génjeik, eltérő arányban.

Tudjuk, hogy gyenyiszovai gének segítik a magashegyi alkalmazkodást, egyes anyagcsere-folyamatokra is hatásuk van, és persze az immunrendszert is befolyásolják (ahogy a neandervölgyi génekről ezt már tudtuk). Ezek a ma fellelhető nyomok engednek következtetni arra, hogy mifélék is lehettek maguk a gyenyiszovaiak.

A kutatás során a pápuák két csoportját vizsgálták meg: a tengerpartok közelében (100 méteres magasság) élőket és a hegyi környezetben (2300-2700 méteres magasság) élőket. E környezeti eltérés rengeteg más különbséggel is jár, beleértve az elérhető élelmet vagy épp az adott csoportot fenyegető betegségeket.

Immunitás és agyfejlődés

A kutatás érdekes különbségeket tárt fel a gyenyiszovai génekben. A síkvidéki pápuák esetében a gyenyiszovai örökségben több olyan gén található, amely az immunrendszerben játszik szerepet. Ezek a gének a kórokozókkal szembeni immunválaszt irányítók, és a trópusi betegségek, például a malária hatásait tükrözhetik.

A magashegyi pápuák gyenyiszovai génjeiben az agyfejlődést befolyásolókból jutott több. Ez utóbbi a magashegyi környezet alacsonyabb oxigénszintjéhez alkalmazkodásban játszhat szerepet, mivel az idegsejtek különösen érzékenyek az oxigén mennyiségére.

Az elérhető élelemtípusnak is hatása van az agyfejlődésre, és valószínű, hogy ez lehet a másik fontos tényező a magashegyi pápuák alkalmazkodásában. Érdekesség, hogy a korábban Ázsiában már azonosított, gyenyiszovai eredetű magashegyi alkalmazkodást jelentő gének nem mutatkoztak meg a pápua népességben.