Roska Botond nyerte a Wolf-díjat

A látás megmentéséért kapta Roska Botond, az MTA külső tagja a 2024. évi orvosi Wolf-díjat – olvasható az MTA közleményében. A magyar idegkutató jelenleg Svájcban él.

A díjat 1978-ban alapította Richard Wolf milliárdos feltaláló azzal a céllal, hogy elismerje a jelenkor legkiválóbb tudósainak és művészeinek az emberiség érdekeit és az emberek közti baráti kapcsolatokat segítő eredményeit. A Nobel-díjhoz közeli presztízsű elismerést öt tudományos és egy művészeti kategóriában adják át jobbára évente – nem ritka, hogy kimarad egy-egy év – Izraelben. Az idei díjazottak között egy másik magyar is van: a zeneművészeti kategóriában Kurtág György nyert.

Roska Botond és kutatótársai a közelmúltban kifejlesztettek egy módszert, amellyel már több, szinte teljesen vak betegnek sikerült visszaadni valamennyit a látás képességéből. A betegek, akik korábban legfeljebb a sötét-világos eltérést érzékelték, a kezelés után képesek voltak különféle tárgyakat elkülöníteni. A módszert folyamatosan fejlesztik.

A szemben egy leheletvékony réteg, a retina felel a fény érzékeléséért, majd az így kialakuló idegi jelek feldolgozásáért. Olyan ez, mintha a szemünkben, pontosabban a retinánkban lenne egy fényérzékelő berendezés, alatta pedig egy miniszámítógép. Ha a retinában lévő fényérzékeny sejtek elpusztulnak, a betegek előbb-utóbb elvesztik a látásukat, ilyen állapotot idéz elő például a retinitis pigmentosa nevű genetikai eredetű betegség.

Roska Botond és kutatótársai felismerték, hogy a fényérzékeny sejtek pusztulása nem érinti a retinában lévő számítógépet, azaz a jelfeldolgozó részt. A probléma az, hogy a számítógép nem kap jelet, nem tud mivel dolgozni.

Roskáék legfőbb eredménye az volt, hogy újra jeleket tudtak juttatni a számítógépbe.

Ezt úgy érték el, hogy fényérzékennyé tették a retina sejtjeinek egy másik, eredetileg nem fényérzékeny csoportját.

A módszer lényege, hogy vírusok segítségével fényérzékeny fehérje génjét juttatták be a sejtekbe. Az így genetikailag módosított sejtek elkezdték termelni a fényérzékeny fehérjét, és ezután képesek voltak a fény érzékelésére. Az így kialakuló idegi jelek pedig bejutottak a retina miniszámítógépébe, amelyek feldolgozták azokat, ezzel a szinte teljesen vak betegek képessé váltak tárgyak jelenlétének érzékelésére.

Az apró részletek felismerésére azonban ezzel a módszerrel nem válik képessé a szem, ugyanis éppen a retina legnagyobb részletességű képet adó területén nincsenek olyan sejtek, amelyeket így lehetne fényérzékennyé tenni. A kutatók ezért most olyan genetikai módszeren dolgoznak, mellyel más sejteket tehetnek újra fényérzékennyé.

Roska Botond a bázeli Institue of Molecular and Clinical Ophtalmology igazgatója és a budapesti Brain Vision Center egyik alapítója. A 2024-es orvosi Wold-díjat José-Alain Sahellel megosztva nyerte el, közösen jegyzett, 2021 májusában megjelent korszakos tanulmányukban számoltak be az első vak betegről, aki részben visszanyerte látását.