A dinók kihalása nélkül nem lenne szőlőnk

A szőlő igen sokak kedvenc gyümölcse, de akár folyékony, akár szilárd formában fogyasztjuk, legalább részben a dinók kihalásának köszönhetjük ezt. A chicagói Field Museum számolt be arról a felfedezésről, amelynek során 60 millió éves, illetve fiatalabb szőlőmagokat vizsgálva e gyümölcs múltját tárták fel. A kutatók Kolumbia, Panama és Peru területén előkerült szőlőmag-kövületekből vontak le következtetéseket, amelyekről a Nature Plants folyóiratban számoltak be.

„Ezek a legősibb szőlők, amelyekre a világ ezen a felén rábukkantunk, és csak pár millió évvel fiatalabbak a bolygón valaha talált legrégebbiektől” – mondta Fabiany Herrera, a kutatás vezetője. „A felfedezés amiatt fontos, mert kiderült belőle, hogy a dinoszauruszok kihalása után kezdett csak elterjedni a világon a szőlő.”

Az eddigi legrégebbi szőlőfosszília indiai és 66 millió éves. Bár a kréta időszak végi kihalásból legtöbbször csak a dinoszauruszokét emlegetjük, az igazság az, hogy az élővilág igen nagy részét, beleértve a növényeket is érintette. Alapvetően változott meg a növényzet, az erdők összetétele.

A kutatók úgy gondolják, a nagy testű dinók, amelyek korábban ökoszisztéma-mérnökként alakították a tájat, a hiányukkal szintén beleszóltak az erdők összetételébe. A hatalmas dinók nélkül a korábban szellősebb, nyitottabb erdők sűrűbbé váltak, és kialakultak az aljnövényzettől a lombkoronáig terjedő szintek, amelyeket ma ismerünk.

Ebben az időszakban, a dinók kihalása után jelentek meg a futónövények – mint a szőlő is – amelyek a sűrű ágak közt igyekeztek egyre magasabbra jutni az éltető fényt keresve. Tudták a szakemberek, hogy kb. 50 millió éve már elég sokféle szőlő volt, ám soha nem bukkantak rá eddig a maradványaikra Dél-Amerikában.

Azután egy szép napon, 2022-ben a kutatók a kolumbiai Andok hegyei közt egy növénykövület-lelőhelyen megtalálták az első, 60 millió éves példányt. A kövületet CT segítségével vizsgálták meg, majd a felfedezett ősi szőlőfajt Lithouva susmanii–nak, vagyis Susman kőszőlőjének nevezték el.

„A felfedezés azért is különösen fontos, mert igazolja azt az elképzelést, hogy a mai szőlő, a Vitis dél-amerikai eredetű” – tette hozzá Gregory Stull, a kutatás résztvevője. Az ősi szőlőfajt Arthur T. Susman paleobotanikus tiszteletére nevezték el.

További feltárások során összesen 9 ősi szőlőfélét fedeztek fel a kutatók, a 60-19 millió évvel ezelőtti időszakból. Ezekből nemcsak a növénycsalád elterjedésére lehetett következtetni, hanem arra a bonyolult történetre is, amely a mai eloszlásukhoz vezetett. Több kihalás övezte útjukat, ám igen ellenálló növényként mindig megtalálták a helyüket a megújuló környezetben.