Eltér a cigarettázók, a szivarozók és a nemdohányzók személyisége

Az régóta ismert és sokat kutatott, hogy milyen élettani hatásokkal jár a dohányzás, miféle egészségügyi következményei vannak. Azt azonban kevésbé ismerjük, hogy milyen személyiségjegyek vezethetnek valakit a dohányzáshoz – nemrégiben ezt igyekezett megvizsgálni két szakember.

Fontos megérteni, hogy a különféle dohánytermékek használata, az azokhoz kapcsolódó „rituálék”, a dohányzás motivációi eltérő közeghez kötődnek. Míg például a cigarettázás csoportos tevékenységként indulhat el fiatal korban, és a napi stressz ellensúlyozására használják, a szivarozás társadalmi ranghoz, kulturális eseményekhez köthető, alkalmi tevékenység lehet. Emiatt köthetők a különböző dohánytermékek és azok kerülése is valamiféle személyiségjegyhez.

A kutatók közel 10 ezer, 50 évesnél idősebb, Európa különböző országaiban élő ember adatait vizsgálták meg és hasonlították össze a személyiségjegyek, valamint a dohányzás szempontjai szerint. Az ötfaktoros személyiségmodell – big five – alapján vizsgálódtak (lelkiismeretesség, készségesség/együttműködés, érzelmi stabilitás, nyitottság, extraverzió).

Ezek alapján a cigarettázók kevésbé lelkiismeretesek és kevésbé készségesek, azonban extrovertáltabbak a nemdohányzóknál. Az extrovertáltság összefügghet a csoportos cigarettázással, azzal, hogy a cigarettázás társas tevékenység. A gyengébb lelkiismeretesség és készségesség viszont egyrészt a cigaretta és a stressz közti kapcsolattal, illetve az önfegyelem hiányával is összefüggésbe hozható a kutatók szerint.

A szivarozókra az volt jellemző, hogy nagyobb az érzelmi stabilitásuk, és nyitottabbak is, mint a cigarettázók és a nemdohányzók. A szivarozókat valamiféle tekintélyt parancsoló kifinomultság és emellett lazaság jellemzi, maga a szivarozás is a nyugalomról, ellazulásról szól. A kutatók szerint ezt tükrözhetik a köreikben gyakoribb személyiségjegyek.

Ezek azt jelzik, hogy eltérő a különböző dohánytermékek használata mögötti késztetés, és így eltérő módszerek vezethetik el a dohányost ahhoz, hogy felhagyjon e káros szokással. A kutatók szerint hasonló felmérést kellene végezni a fiatal korosztályban is, hogy a dohányzást már annak kezdetekor meg lehessen akadályozni.