A tetők fehérre festése hűti leginkább a városokat

A városlakók számára a hőség még súlyosabb hatású, mivel a rengeteg beton és aszfalt éjjel visszasugározva a hőt a környezetnél melegebben tartja a települések levegőjét. Ezt a jelenséget ma már külön név is megilleti: városi hősziget.

A parkok, zöldfelületek ugyan meglehetősen jól mérséklik a hőséget, azonban egy megépített várost nem lehet félig ledózerolni azért, hogy parkokat telepítsenek mindenhova. Sok helyen fogtak bele a tetőkertek, zöldtetők létesítésébe, amelyek némiképp képesek fékezni a melegedést, azonban egy új kutatás ennél is hatékonyabb módszert talált.

A University College London kutatói arra jutottak, hogy a zöldtetők a nappali hőmérsékletet segítenek ugyan alacsonyabban tartani, ám a napi átlagba már nincs beleszólásuk. Azzal lehet a legjobban csökkenteni az átlaghőmérsékletet, ha a tetőket fehérre festik, vagy fényvisszaverő felületeket alakítanak ki rajtuk.

A kutatók egy háromdimenziós városi klímamodell segítségével mérték fel a különböző módszerek hatását London és külvárosai esetére. A számításokat a hideg tetők, a zöldtetők, a napelemekkel teli tetők, a talajszinten kialakított zöldfelületek, valamint a légkondicionálók esetére végezték el, a város eddigi legmagasabb hőmérsékletű napjaira.

Arra jutottak, hogy amennyiben széles körben alkalmaznák, akkor London-szerte 1,2 Celsius-fokkal lehetne csökkenteni a hőmérsékletet a hideg tetőkkel, és volna, ahol a csökkenés elérné a 2 Celsius-fokot is. A másik hűsítő módszerek (napelem, utcai növényzet) csak 0,3 Celsius-fokkal csökkenthetné a meleget. A zöldtetők ugyan más szempontokból (pl. az élőhelyteremtés és a vízgazdálkodás) igen kedvezőek, a városi hőséget enyhítő hatásuk egészen elhanyagolható volt.

A légkondicionálók, amelyek az épületek belsejének hőjét odakinn adják le, összességében 0,15 Celsius-fokkal növelték a város melegét, azonban a belváros sűrű építésű területein akár 1 Celsius-fokkal is melegíthettek. A kutatók számításai szerint a légkondikat teljes egészében lehetne napenergiával üzemeltetni egyébként a brit fővárosban.

A hideg tetők létesítése nemcsak a kültéri hőmérsékletre volt jó hatással, de az épületek belsejét is hűvösebben tartotta. E módszer éjjel se adott le többlet hőt, míg a zöldtetők ugyan nappal remek hatásúak voltak és 0,5 Celsius-fokot csökkentettek, ám éjjeli kisugárzásukkal ugyanennyit vissza is adtak a környezetnek. A füves területek fásítása ugyan csökkentené a hőmérsékletet éjjel, ám nappal kellemetlen hatása volna az, hogy párásabbá teszi a levegőt, ezzel pedig a hőérzetet rontja.

A kutatók szerint a számításaik más városok döntéshozói számára is iránymutatók lehetnek, és a számításokból is látszik, hogy a különféle előnyöket kombinálni kell a helyi igények szerint.