Először talált elemi ként a Curiosity marsjáró

Nem újdonság, hogy időnként véletlenek segítik a felfedezéseket, ez persze akkor esélyes, ha egyébként is törekszünk a felfedezésre. A Curiosity marsjáró ékes példája ennek, hiszen hosszú ideje gurul a Mason és vizsgálja annak felszínét, kőzeteit, és így néha szó szerint belebotlik valami izgalmasba.

A közelmúltban véletlenül feltárt kőzet kénből álló belseje is ilyen. A Curiosity azonban nemcsak egyetlen kénes követ talált, hanem egy egész kőmezőre bukkant rá, amelyen az egyes kövek pont úgy néznek ki, mint amit véletlenül szétzúzott.

A rover már 2023 októbere óta olyan területen jár, ami gazdag szulfátásványokban, vagyis egy olyan egykor volt területen, ahol az elpárolgott víz maradványaként a korábban abban oldott szulfátok kirakódtak. Ezekhez hasonlót a Földön például a Földközi-tenger néhány millió évvel ezelőtti, a messinai sókrízis alatti súlyos kiszáradása hagyott maga után.

Már talált a rover számos kéntartalmú ásványt, ám elemi kénre most először bukkant rá. Arról viszont egyelőre nincs elképzelésük az irányító csapat geológusainak, hogy van-e köze ennek az egyébként kénes ásványokban gazdag területhez.

„Nem kellene ott lennie, így viszont meg kell magyarázzuk. Ha fura és váratlan dolgokra bukkanunk, az adja a bolygókutatás igazi izgalmát” – magyarázta Ashwin Vasavada, a Curiosity csapatának tudományos munkatársa.

A rover a Gediz Vallis nevű ősi vízmosásban gurul – e helyszínt még a Curiosity indítása előtt felfedezték a Mars körül keringő szondák felvételein, és az egyik fő oka lett annak, hogy a marsjáró a bolygó ezen régióját járja. Feltárulhat a marsi geológiai-éghajlati múltja a vízmosás köveinek, üledékeinek vizsgálatával. A rover vizsgálta a helyben lévő sziklákat és az egykor itt legurult-lemosott köveket egyaránt, és ezek izgalmas, eseménydús múltat jeleznek.