Elérhető cél a guineaféreg kiirtása

A guineaféreg-fertőzés, vagy orvosi nevén dracunculosis Afrika középső régiójában nem is oly rég még nagyon elterjedt betegség volt. A vízben terjedő, két ciklusú életmóddal rendelkező féreg (Dracunculus medinensis) élete egyik felét az élővizekben tölti, így kerül az ember szervezetébe is.

Ha valaki megissza a féreg lárváit tartalmazó vizet, kész a baj: az emberi szervezetben hónapokon át fejlődő féreg vándorol, végül a lábakban köt ki, ahol ki akar jutni.

E folyamatot kísérik az igen fájdalmas hólyagok, gyulladás, gyakran a féreg eltávolítása után is megmaradó erős fájdalom és mozgásképtelenség is.

A féreg okozta sebek el is fertőződhetnek, további súlyos problémákat okozva. A betegség ellen nincs gyógyszer vagy védőoltás, az egyetlen esély a megelőzés, amit a féreg élővizekből kiirtása és a tiszta ivóvíz jelent.

A guineaféreg életciklusa

A vízben élő evezőlábú rákok a köztigazdák, amelyek alig 1 milliméteres méretűek. A tisztítatlan ivóvízzel együtt őket is megissza az ember, majd az emésztőrendszerben kiszabadulnak az apró rákocskákból a féreg még apróbb lárvái, kifúrják magukat az emésztőszervekből, és a hasüregben növekedésnek indulnak.

Néhány hónap elteltével itt randevúznak ellenkező nemű párjukkal, majd a megtermékenyített nőstények útra kelnek a mit sem sejtő gazda szervezetében. Egy felnőtt nőstény hossza akár az egy métert is elérheti.

A fertőződéstől kb. egy év telik el addig, hogy a nőstény a gazdaszervezet bőréhez vándoroljon, ahol az általa okozott hólyagokon keresztül a szabadba igyekszik, hogy a következő generációt adó petéket lerakja. Ilyenkor elegendő, hogy a szenvedő ember a fájdalmas sebeit vízbe merítse azzal a céllal, hogy a fájdalmát enyhítse, a nőstény már szórja is a lárvák millióit. A vízivás mellett, mint kiderült, egyes evezőlábú rákokat evő halakkal is bejuthat a szervezetbe a féreg, és itt lépnek a képbe a kutyák, amelyek megeszik a nekik vetett nyers halakat és maguk is a féreg terjesztőivé válnak.

Eradikáció

Sokáig úgy tudtuk, hogy az ember az egyetlen gazdája ennek a fertőzésnek, ám kiderült, hogy a kutyák testét is kölcsön veheti a féreg, ez pedig igencsak lelassította a betegség eltörlését. Azonban így is hatalmas sikereket értünk el: míg 1986-ban még 3,5 millió fertőzött volt 20 országban, 2023-ban már csak 5 érintett ország és 14 fertőzött volt a világon – számolt be a Nature.

Sőt, az 1940-es évekig Délkelet-Ázsia is otthona volt a féregnek, és így évente közel 50 millió fertőzés volt. A guineaféreg elleni küzdelemben a Jimmy Carter korábbi USA elnök által létrehozott alapítványnak  kulcsszerepe van.

Ez a hatalmas eredmény nem valamiféle sok milliárd dolláros egészségügyi kutatásnak, hanem egyszerű, a helyi lakosság által elvégezhető lépéseknek köszönhető, és sosem sikerült volna, ha a helyi közösségek vezetői nem állnak a szakemberek mellé.

Az önkéntesek egyrészt ismeretterjesztéssel (a féreg életciklusa és fertőzési módja), a védekezés egyszerű módszereinek bemutatásával, másrészt a fertőzöttek segítésével tették lehetővé az eredményeket. Az egyes esetekről az önkéntesek értesítik az egészségügyi hatóságokat, és ők segítenek a másodlagos fertőzések megelőzésében, orvosi-gyógyszeres kezelésében is.

A polgárháború sújtotta Dél-Szudánban 20 ezer önkéntes segítette a guineaféreg elleni küzdelmet, nagy sikerrel. Ezek az emberek később is egészségügyi feladatokat láttak, látnak el, további képzéseken estek át, és folyamatosan segítik közösségük életét.

Nem is oly különleges szűrők

Az ivóvíz szűréséhez elegendő egy sűrű szövésű vásznon átengedni a vizet, de sok esetben az emberek, főként a nomád életmódúak, például pásztorok vándorlásuk során közvetlenül az élővizekből isznak. Számukra egy egyszerű, szintén hálóval felszerelt „szívószálat” készítettek, amelyet magukkal hordva bárhol biztonsággal ihatnak.

Még öt ország

Angola, Csád, Dél-Szudán, Etiópia és Mali egyes részein még nem sikerült megszabadulni a fertőzéstől, Ennek főként az az oka, hogy a kutyák, a macskák, a páviánok szintén megfertőződhetnek, és fenntarthatják a parazita életciklusát. Míg korábban csak elszigetelt esetekben találtak a féregre állatokban, ma már egyre több állatból kimutatják.

Ennek hátterében az állhat, hogy a féreg egyszerűen olyan gazdafajokra tér át, amelyek hozzáférhetőek számára, ez a féreg evolúciójának a része. Ahhoz viszont, hogy teljesen véget vessenek a fertőzéseknek, az állatokból is ki kell irtani a férget – ha nem volnának állati gazdái, már sikerült volna az emberi fertőzésektől teljesen megszabadulni.

Jelenleg a WHO úgy látja, a 2030-as esztendő lehet guineaféreg-fertőzés végleges megszüntetésének valószerű időpontja. Ehhez vegyszeres védekezésre is szükség lehet, egy speciális lárvairtó szerrel is lehet kezelni a fertőzött vizeket.