Lassan, de sokáig élhettek a jura időszak emlősei

A skót Skye-szigeten előkerült ősmaradvány vizsgálata alapján úgy tűnik, a mai emlősökhöz képest lassabban fejlődtek, de arányában tovább éltek a jura időszak emlősei. A Skót Nemzeti Múzeum emlőskutató paleontológusa, Dr. Elsa Panciroli vezette nemzetközi csoport a 166 millió évvel ezelőtt élt, ürge méretű állatok, a Krusatodon kirtlingtonensis két ősmaradványát vizsgálta meg.

Az egyik ősmaradvány egy fiatal egyedé volt, a másik egy felnőtté. A helyzet érdekessége, hogy míg a felnőtt példányt már az 1970-es években felfedezték, addig a fiatalra csak 2016-ban bukkant rá Panciroli és kutatócsoportja.

A jelenleg élő emlősökre jellemző, hogy fiatalon igen gyorsan fejlődnek, hamar elérik a felnőttkort, majd megáll a növekedésük. A felfedezett ősállat viszont igen lassan érte el a felnőtt méretet, és az is elképzelhető, hogy felnőttként is nőtt még egy picit tovább.

A vizsgált fiatal egyed fogain található, a fák évgyűrűire hasonlító növekedési gyűrűk elemzése alapján 1-2 éves lehetett, még nem zajlott le a tejfogak teljes cseréje sem. A felnőtt egyed életkorát 7 évnek találták a kutatók ugyanezzel a módszerrel. Manapság a kis termetű emlősök ennél sokkal rövidebb ideig élnek, van, amelyik alig 12 hónapig.

„Ezek a kövületek ennek a kornak a legteljesebb emlős ősmaradványai közt vannak. Segítségükkel bepillanthatunk a dinoszauruszok korában élt első emlősök életébe. Bár a Krusatodon kívülről egy cickányra vagy egérre hasonlított, belülről egészen más volt: lassabban nőtt és sokkal tovább élt, mint a mai emlősök. Emiatt valószínűleg elég eltérően működhetett a szervezete és más volt az életmódja is” – mondta Dr. Panciroli.

E két egyed megléte tette lehetővé azokat az összehasonlításokat, amelyekből a kutatók az állatok fejlődésére jellemző adatokat kinyerték. Ehhez szinkrotron tomográfia segítségével vizsgálták meg a kövületeket.

A szinkrotron vizsgálattal rendkívül apró, ezredmilliméteres részletekre is rápillanthatnak, és olyan kövületekbe is beláthatnak, amelyeket ki se lehet nyerni az anyakőzetből sérülés veszélye nélkül. Ezért érdemes kivárni azokat a hosszú éveket, amire lehetőséget kap a kutató az Európai Szinkrotron Kutatóközpontban (ESRF) a kívánt vizsgálatra.

 A szinkrotron nélkül nem lehetett volna megvizsgálni az aprócska fogak növekedési gyűrűit, és így arra se derült volna fény, hogy mennyi idősek lehettek az állatok.