Nappal is lehet csillagászati megfigyeléseket folytatni

Vannak olyan égi objektumok, amelyeket jó lenne folyamatosan szemmel tartani, ám bolygónk sajátossága, hogy váltakozik rajta az éjszaka és a nappal. Eddig a nappali órákban nem tudtuk megfigyelni a csillagokat, azonban voltak, akik igyekeztek kitalálni, miként is hághatnánk át ezt az akadályt.

Az ausztrál Macquarie Egyetem csillagászai olyan műszert fejlesztettek, amelynek segítségével nappal is lehet csillagokat látni, és még a szekrény sarkába se kell belerúgnia érte az embernek. A Huntsman Teleszkóp, amelyet eredetileg éjszakai, ultra nagy érzékenységű megfigyelésekre terveztek, tíz fényképezőgép objektívből álló szerkezet, az objektívek egymással párhuzamosan dolgoznak. A kutatók az Ausztrál Csillagászati Társaság folyóiratában számoltak be a különleges eszköz nappali megfigyelőképességeiről.

A Huntsman Teleszkóp segítségével nappal is pontos méréseket lehet végezni a csillagokon, vagy épp műholdakat, más célpontokat lehet vele megfigyelni akkor is, ha aq fejünk felett süt a nap. Az eszköz lelke 10 speciális csillagászati kamera szenzor, amelyeket 10 darab 400 milliméteres, nagy érzékenységű Canon objektívvel kötöttek össze.

Az objektívek úgy vannak beállítva, hogy mind pontosan ugyanarra az égrészre néznek. A kutatók speciális szélessávú szűrőket is kipróbáltak, amik a Nap fényének igen jelentős részét kiszűrik, így marad egy meghatározott hullámhossz tartomány, amelyet látni engednek. A megépített tesztváltozattal, amelyet az egyetem csillagászati obszervatóriuma területén állítottak fel, ellenőrzött viszonyok közepette tudták a kutatók vizsgálni, hogy mire is képes az eszköz.

A Huntsman lehetővé teszi, hogy nappal is megfigyeljenek olyan fényes csillagokat, amelyeket egyébként a Naphoz való látszólagos közelségük miatt éjjel nem lehet látni hónapokon át. Ilyen például a tőlünk 650 fényév távolságra lévő Betelgeuse.

E csillagról tudjuk, hogy majd szupernóvává válik – van azonban még jó néhány olyan fényes csillag, amelynek megvan erre az esélye. Ezekről adott esetben nem tudnánk meg időben, hogy felrobbantak, ha nem lehetne őket nappal megfigyelni.

A Huntsman a Betelgeuse segítségével bizonyította alkalmasságát a nappali megfigyelésekre, és a mérési adatait összehasonlították más eszközökével, még űrteleszkópokéval is, igazolva azok helyességét. A lehetséges jövőbeli szupernóvák folyamatos „szemmel” tartása sokak álma, mivel ha elcsípjük a pillanatot, amikor a csillag felrobban, sokat megtudhatunk például számos kémiai elem keletkezéséről.

A nappali csillagászati megfigyelések másik célpontjai a műholdak lehetnek, amelyekből egyre több és több van felettünk, így gyarapodik azok száma is, amelyek munkájuk befejeztével visszatérnek a légkörbe. A hamarosan sokszor tízezres műholdtömeg esetében mindenképp figyelmet kell fordítani rájuk, balesetek, ütközések elkerülése miatt is. Az életünknek ma már elképesztően fontos része nyugszik valamiféle műholdas technológián. Épp ezért a műholdak nappali megfigyelése is fontos feladat lesz az űrkorszak következő időszakaiban.