A Holdon is helyet kaphatna egy magbunker

Jól ismert magbank a Svalbard (régi nevén Spitzbergák) egyik szigetén lévő Nemzetközi Magbunker, amely 2008-ban kezdte meg működését azzal a céllal, hogy egy globális katasztrófa esetére megőrizze a kultúrnövényeink magvait. Azonban a klímaváltozás már ezt a sarkvidéki területet is utolérte, 2016-ban a bejárati folyosóra beszivárgott a víz. Ez a szivárgás ugyan a magok teljesen zárt és védett helyét nem érhette el, arra ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a mégoly óvatosan előkészített helyszíneket is utolérheti természeti katasztrófa, de akár emberi konfliktus is.

Mary Hagedorn és kollégái ezen eseményt követően kezdtek el azon gondolkodni, hogy miféle megoldást lehetne a magbunker kérdésére, számolt be a Science.  A gondolkodást tervek követték, majd egy részletes tanulmány született az elképzelésükről a BioScience folyóiratban

A kutatók a már ismert magbunkerek növényi szaporítóanyagain túl azonban további élőlényeket, pontosabban állatokat is elhelyeznének egy efféle bunkerben, megőrizhető formában (pl. fibroblaszt sejtminták, esetleg peték, lárvák). A kutatók arra gondoltak, hogy a Hold egy örök árnyékban lévő kráterében (ahol egyébként a holdi vízkészletek kutatása miatt a közeljövő emberi tevékenysége is összpontosul majd) épülhetne meg a bunker.

Felmerült, hogy a világűrben a biológiai anyagokat érő sugárzás DNS-károsító hatása mennyire lehet súlyos. Mivel magát az építményt sugárvédett, felszín alatti helyen képzelik el, így csak a szállítás lehet probléma.

Az odaszállítandó anyagok csupán mintegy 3 napi időszak sugárterhelését kapnák, de a kutatók szeretnének olyan szállítókonténereket is építeni, amellyel ez minimálisra csökkenthető. A tárolás során pedig olyan antioxidáns „koktélt” adhatnának a megőrzött mintákhoz, amelyek meggátolják a károsodást. Ezen felül még azt is ki kell deríteni, hogy milyen hatása lesz a holdi gravitációnak a sejtekre.

Mik is kerülhetnének egy holdi magbunkerbe?

• Az űrutazások vagy a Mars terraformálása szempontjából fontos növények magvai,
• az oxigéntermelő élőlények,
• az ökoszisztéma-mérnök élőlények,
• veszélyeztetett fajok,
• hideg és mérsékelt övi halak,
• beporzók,
• a háziasított élőlények vad rokonai,
• az extrém élőhelyek állatvilága.

Ahhoz, hogy biztosak lehessünk benne, az ott mélyfagyasztva tárolt élőlények szaporíthatóak lesznek, számos kísérletre lesz még szükség, részben a Nemzetközi Űrállomáson (ahol eddig is sok hasonló vizsgálat zajlott már).

A holdi magbunker megépítése ugyan jóval drágább lesz egy földinél, azonban a fenntartása sokkal olcsóbb (adott a -196 Celsius-fokos állandó hideg). Azonban sem a földi természeti katasztrófák, sem az emberi katasztrófák (háború, terrorizmus) nem érhetné el.

Természetesen csak teljes nemzetközi együttműködéssel lehetne létrehozni és kezelni egy ilyen magbunkert, és minden szempontból több évtizedes feladat lesz a tervezés, építés, megalkotás. A legfontosabb lépés jelen pillanatban az lehet, hogy biztosítsák: a tervezett létesítmény a holdi nyersanyagkincsek bányászatával szemben előnyt élvezhet.