Ehetetlenné válnak az éjjeli világítástól a levelek

Rengeteg településen egész éjszaka égnek a lámpák, és mivel tudjuk, hogy ez az állatvilágra, és benne ránk is igen káros, joggal merül fel: mi a helyzet a növényekkel? Egy kínai kutatócsoport olyan fákat vizsgált meg, amelyek egész éjszaka lámpafényben állnak, s a Frontiers in Plant Science folyóiratban számoltak be eredményeikről. A kutatást a kiadóvállalat híre ismertette.

Az éjszakák világszerte mintegy 10 százalékkal világosabbá váltak a fényszennyezés hatására, és az emberek elsöprő többsége minden éjszaka szemebsül ennek hatásaival. Azonban nemcsak az emberre, de egész élővilágra hat a fény és a sötét ciklikus váltakozása, ám a fotoszintetizáló növények esetében e hatások, érthető okból, még kifejezettebbek lehetnek.

A kutatók most arra jutottak, hogy az éjjeli világítás hatására a fák levelei keményebbé váltak, és a bennük lévő tápanyagok, valamint a védekezésben szerepet játszó összetevők is megváltoztak. Ez pedig azt eredményezheti, hogy a rovarok nem tudják megenni a növényt, így pedig felborul a városokban a táplálkozási lánc.

„Azt vettük észre, hogy a természeti környezethez mérten a városokban alig-alig látható rovarrágás a fákon. Kíváncsiak lettünk ennek az okára” – mondta Dr Shuang Zhang, a kutatás résztvevője. A kutatók Peking két leggyakoribb fafaját (a parkokba nálunk is ültetett japánakác, illetve az amerikai kőris) mérték fel, s ezek vizsgálataiból vontak le következtetéseket.

Bár a lakosság számára örömteli lehet, hogy nincs rovarrágás a fákon, az élővilág számára ez eléggé aggasztó. A növényevés segítene fenntartani a rovarok sokféleségét, és ezen keresztül minden további élőlényét is, amelyek pedig rovarokkal táplálkoznának.

A kutatók néhány kivilágított főúton, 30 helyen gyűjtöttek leveleket a két fafaj egyedeiről, közel 5500 levelet mértek meg és vizsgálták meg, van-e rovarrágás rajtuk. A mérésekből kiderült, hogy nemcsak a rágás volt kevesebb azokon, amelyek közel voltak a világításhoz, hanem keményebbek is voltak a levelek.

A japánakác fák leveleinek alacsonyabb volt a tápanyagtartalma is, kevesebb volt bennük a foszfor. Az amerikai kőris esetében a sok éjjeli fényt kapó fák levelének több volt a nitrogéntartalma, de kisebbek voltak a levelei, és kevesebb volt bennük a kémiai védekezést képviselő anyag. Ez amiatt is lehetett így, mert a kínai városok rovarnépessége nem nagyon kedvelte az amerikai kőrist, miközben a japánakácot igen, így ez utóbbinak inkább a védekezésre kellett koncentrálnia.

A rovarok számának csökkenése világszerte fennálló trend, és ez nemcsak a beporzók miatt káros, hanem amiatt is, hogy így kevesebb madarunk és más, rovarokkal táplálkozó állatunk lehet. A rovarok a táplálkozási lánc alapjánál helyezkednek el, nélkülük minden felborulhat.

Arra ugyanakkor felhívták a figyelmet a kutatók, hogy csupán két fafajt vizsgáltak egyetlen városban, ezért nem szabadna ebből általánosítani. Ehelyett másutt és más fajokkal is el kell végezni efféle vizsgálatokat.