Augusztus asztrofotója: Amikor a Hold elfedte a Szaturnuszt

Benei Balázs gondosan megtervezte az év egyik leglátványosabb csillagászati jelenségének fényképezését. A fotózás különös értelmet nyert számára, ugyanis Hold általi bolygófedéseket – a napfogyatkozásokhoz hasonlóan – adott földrajzi helyről viszonylag ritkán láthatunk. Az élményeiről az alábbi sorokban számolt be.

„Számomra különösen fontos volt ez az esemény, mert – bár sikeresen észleltem a 2023. novemberi Vénusz okkultációt – Magyarországról kényelmes helyzetben megfigyelhető Szaturnusz fedésre legutóbb 2007-ben került sor. Ez három hónappal az első távcsövem beszerzése előtt volt.

Emiatt semmiképpen sem akartam elszalasztani ezt a lehetőséget. Csillagászati megfigyelésre az augusztus 20-i hosszú hétvége időjárása végig használhatatlan volt Kaposújlakon, de 21-e hajnalban mellém állt a szerencse.

Még előző este pólusra álltam a követő mechanikával; felhelyeztem rá a távcsövet és a kamerát, hogy ne hajnalban kelljen vele foglalkozni. Még arra is ügyelnem kellett, hogy az udvar melyik pontján állítom fel a rendszert, nehogy a hajnali eseményt a szomszéd egyik fája kitakarja. Másnap hajnalban a belépés előtt fél órával mentem ki az udvarra, és kristálytiszta ég fogadott. Kényelmesen ráállítottam a távcsövet a Szaturnuszra, ami ekkor már elég közel került a Holdhoz.

A gyűrűs bolygó szabad szemmel alig volt kivehető az erős holdfényben. Amikor már a kamera képén is egy látómezőben volt a két égitest, elindítottam a felvételt 30 kép/másodperc sebességgel, 8 megapixeles felbontással.

A bolygó gyűrűje 5:36-kor érintette a holdperemet, és mindössze egy perc leforgása alatt eltűnt mögötte.

A Hold olyan mértékben túlragyogta a Szaturnuszt, hogy külön videót kellett készíteni a két égitestre, amelyeket utólag illesztettem egy képpé. A technika oldaláról a jól bevált Celestron C8 távcső és egy ZWO ASI 585 MC kamera állt rendelkezésemre.”