A közepes jövedelmű országok lakóit jobban sújtják a szívbetegségek

Az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) új felmérési adatairól az European Heart Journal című folyóiratban számolt be. A társaságba néhány Európán kívüli ország is tartozik, így gyakorlatilag 55 ország adatai alapján tudtak következtetéseket leszűrni a szakemberek. Nem meglepő módon még mindig vezető halálokot jelentenek a szív- és érrendszeri megbetegedések, ez évente több mint 3 millió ember végzetét jelenti. Ez az éves össz halálozás 37,4 százaléka.

Mivel képtelenek vagyunk igazán felfogni a túl nagy számokat, érdemes kisebb, könnyebben emészthető számokra lebontani ezt: naponta mintegy 8500 embertársunk hal meg szív- és érrendszeri megbetegedés miatt.

A 70 éves kor előtti (gyakorlatilag a túl fiatalon bekövetkező) halálozásban a szív- és érrendszeri betegségek aránya Európában.

Forrás: ESC

Életkorra standardizált halálozási arány adatsorokból kiderült, hogy az arány 2,5-szer nagyobb a közepes jövedelmű országokban, mint a gazdag országokban. Míg a szív- és érrendszeri okhoz köthető halálozás medián értéke 1990-2021 között a gazdagabb országokban több mint 50 százalékkal csökkent, addig a közepes jövedelműekben csupán 12 százalékos volt a csökkenés.

A szakemberek szerint ez valószínűleg annak köszönhető, hogy másképp érintik az egyes országok lakóit a különféle kockázati tényezők, és az orvosi kezelés, a gyógyítás se ugyanolyan minőségű.

A rizikófaktorok közül mind a dohányzás, mind a magas vérnyomás, mind a 2-es típusú cukorbetegség nagyobb arányban érinti a közepes jövedelmű országokat, mint a gazdagabbakat, egyedül elhízás terén azonosak az arányok (55 százalék túlsúlyos, 17 százalék elhízott) mindkét jövedelmi viszonyú országban.

Adam Timmis professzor megjegyezte, hogy minden valószínűség szerint a kezelés hatékonyságában is nagy eltérések vannak, jól ismert, hogy a közepes jövedelmű országokban a szakszemélyzet létszáma sem elegendő, és a diagnosztikára, terápiás eljárásokra is kevesebb jut. A magas jövedelmű országokban például az egymillió főre eső kardiológusok száma 100, a közepes jövedelmű országokban csupán 55.

Az EU tagországok számára a szív- és érrendszeri betegségek évi 282 milliárd eurós költséget jelentenek, és ennek kevesebb mint a felét teszik csak ki az egészségügyi kiadások.

„Az ESC elkötelezett a szív- és érrendszeri egészség javítása mellett, amelynek része mind a kutatás, mind az oktatás, mind pedig az érdekképviselet. Ennek azt elkötelezettségünknek fontos bizonyítéka az ESC Atlasz, ami mindenki számára értékes adatokkal szolgál, aki csak a szív- és érrendszeri egészséggel foglalkozik” – tette hozzá Panos Vardas professzor. Az Atlasz (angol nyelven) bárki számára elérhető ezen a webcímen.