Terepjáróval ereszkedtünk le a 85 millió éves lelőhelyhez
Ősi Attila paleontológussal indultunk offroad üzemmódban egy bánya mélyére.
25 évvel ezelőtt Ősi Attila még egyetemi hallgatóként barátjával, Toma Andrással fedezte fel a régió egyik legizgalmasabb paleontológiai lelőhelyét. Az iharkúti bánya ma a Nopcsa Ferenc báró által megtalált erdélyi helyszín mellett a legfontosabb dinoszaurusz-lelőhelynek számít Közép-Európában.
Ősi Attiláék eredetileg nem dinócsontokat, hanem olyan, a földtörténeti középrétegből származó, szárazföldi körülmények között képződött közetrétegeket kerestek, amelyekben előfordulhatnak dinoszaurusz-maradványok. Párórányi vizsgálódás után aztán ragadozó dinoszauruszok 85 millió éves fogaira, krokodilok, teknősök és repülő hüllők kövületeire bukkantak a felhagyott bauxitbányában.
A kutató ezúttal a National Geographic csapatával és egy Škoda Kodiaq terepjáróval vágott neki az extrém, hol sivatagos, hol dágványos területnek. Mint elmondja, a vadiúj, modern autóban egészen más élmény erre vezetni, mint a harmincéves „ősterepjárójukkal”. A Kodiaqnak meg sem kottyan a bánya terepe.
A területen éppen föltárt területek fölé árnyékolóponyvákat helyeztek. Ősi Attila kiemeli: 85 millió éve egy legalább Rába szélességű folyó húzódott erre, a víz néha megáradt, ilyenkor vitt mindent a fatörzstől a dinoszaurusz-csontokig.
A paleontológusok felfedezése óta dolgoznak a lelőhelyen, és rengetegszer visszatérnek, a munka során nagy mennyiségű felszerelést és kőzetanyagot kell megmozgatniuk. Sokszor egy-egy szezon alatt több száz kilométert tesznek meg terepjáróval, ehhez nélkülözhetetlen a 4 x 4 hajtás.
LET’S EXPLORE! – TÁMOGATÓNK A FELFEDEZÉSBEN: A ŠKODA.
Bronzkori sírból derült fény a kefir történetére
A kefir és a belőle készülő sajt népszerű és fontos táplálék volt a múltban, emészthetővé és tartóssá is vált így a tej.
Ők kapják 2024-ben a kémiai Nobel-díjat
A héten jelentették be, hogy kik vehetik át majd a díjat orvosi, fizikai és kémiai kategóriában.
A Parkinson-kórosok elváltozott beszédét is felismerő szoftvert fejlesztettek
Az átlagos beszédfelismerő szoftverek az egészséges beszédre készültek, így azok, akik valamilyen egészségügyi probléma miatt nem képesek szépen, érthetően beszélni, nem is tudják használni ezeket.
Két kutató kapja idén a fizikai Nobel-díjat
A mesterséges neurális hálózatokkal történő gépi tanulást lehetővé tevő alapvető felfedezésekért és találmányokért ítélték oda az elismerést.
Ők kapják idén az orvosi Nobel-díjat
A mikroRNS felfedezéséért járt 2024-ben a neves elismerést.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
