Íme Thorin, az egyik utolsó neandervölgyi
Thorin maradványait elemezve a kutatók a neandervölgyiek eddig ismeretlen vonalára bukkantak.
Egy friss tanulmány szerint a neandervölgyiek egy új csoportjához tartozik az a lelet, amelyet franciaországi Rhône-völgy egyik barlangrendszerben tártak fel – számol be a Phys.org. A vonal 100 ezer éve vált el a többi neandervölgyitől, és 50 ezer éven át elszigetelt maradt.
A példány a Thorin nevet kapta, ami J. R. R. Tolkien Hobbit című regényének utolsó hegymélyi törpkirályára utal. Thorin 42-50 ezer éve, a neandervölgyiek alkonyán élt, akárcsak a könyvbéli uralkodó, úgy ő is vonala utolsó képviselője volt.
A kutatók genomikai elemzés alá vetették a csontokat, és megállapították, hogy a kései neandervölgyiek a vártnál változatosabbak voltak.
Eddig az volt a narratíva, hogy a kihalás idején egyetlen, genetikailag homogén neandervölgyi populáció létezett, most azonban azt látjuk, hogy legalább két populáció volt jelen abban az időben
– mondta Tharsika Vimala, a Koppenhágai Egyetem munkatársa és a csapat tagja.
Ludovic Slimak, az Université Toulouse Paul Sabatier CNRS kutatója szerint az érintett populáció 50 ezer évig élt úgy, hogy nem érintkezett más csoportokkal. Mindez meglepő, hiszen Thorin közel, nagyjából tíz napra lakott más populációktól. A Homo sapiens esetében elképzelhetetlen lenne, hogy ilyen közelségben ne legyen érintkezés, de a neandervölgyiek másképp kezelhették a világot.
Thorin fosszíliáit 2015-ben fedezték fel a Grotte Mandrinban, amely később a korai Homo spaiensnek is otthont adott. A genetikai vizsgálat alapján a szakértők eleinte azt hitték, hogy Thorin a régészetileg becsültnél öregebb volt, mivel közelebb állt a 100 ezer évvel ezelőtti neandervölgyiekhez, mint a kései vonalhoz.
A fogak izotópelemzésével sikerült végül feloldani az ellentmondást: Thorin hideg éghajlaton, tehát a jégkorszakban élt, vagyis valóban kései neandervölgyi volt. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy, korábban ismeretlen csoporthoz tartozott.
A vizsgálatokból az is kiderült, hogy Thorin leginkább egy, a mai Gibraltárban feltárt egyedhez állt közel. Ez azt sugallja, hogy elődei innen vándoroltak át Franciaország területére.
Annak ismerete, hogy a neandervölgyiek közösségei kicsik és elszigeteltek voltak, kulcsfontosságú lehet kihalásuk megértésében. Egy-egy faj fennmaradása szempontjából fontos a populációk közötti érintkezés, amennyiben a neandervölgyiek hosszú időn át elszigetelten éltek, az korlátozhatta a gének változatosságát és a tudáscserét, ami pedig csökkentette az alkalmazkodási képességet.