A fényszennyezés növeli az Alzheimer-kór esélyét
A fényszennyezésről már eddig is tudtuk, hogy számos betegség kockázatát növeli, ehhez most az Alzheimer-kór is csatlakozott.
Ha megnézünk egy felvételt, amelyen a Nemzetközi Űrállomás kamerája bolygónk éjszakai felét mutatja, sokan fantasztikus szépséget látnak a mindenütt ragyogó városok és úthálózatok fényében. Ezek a fények azonban ugyanúgy az emberiség által termelt szemét részei, ahogy a műanyag, ami az óceánokban úszik. A többi szemetünkhöz hasonlóan élőlények milliárdjai számára jelentenek biztos pusztulást, és, ahogy ezt már egy ideje jól tudjuk, az emberben is számos betegséget okoznak.
Ilyenek a szív- és érrendszeri problémák, idegi elváltozások, a felboruló cirkadián ritmus, de a cukorbetegség, a rák is, hogy csak néhányat említsünk. Egy újonnan, a Frontiers in Neuroscience folyóiratban közzé tett kutatás szerint e körbe számolhatjuk az Alzheimer-kórt is, különösen a 65 évnél fiatalabbak esetében. A vizsgálatot a kiadóvállalat ismertette.
Bolygónk lakóinak 80 százaléka szenvedi el a fényszennyezés, vagyis a nem megfelelő és igencsak túlzó éjszakai világítás hatásait. Az új kutatásban a Rush Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a fiatalabb korosztályban különösen megnövelheti az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét.
A kutatók az USA 48 kontinentális államának fényszennyezettségét és Alzheimer-kór előfordulását vizsgálták. Egyrészt felmérték e két tényező közti kapcsolatot, másrészt az Alzheimer-kór esetében megvizsgálták számos további, ismert kockázati tényező (alkohol, sztrók, elhízás, diabétesz, stb.) hatásait is a betegség előfordulására.
Az eredmények szerint a 65 évesnél idősebbek esetében az fényszennyezés szorosabb összefüggést mutatott az Alzheimer-kórral, mint például az alkoholfogyasztás, a krónikus vesebetegség, a depresszió vagy az elhízás. Azonban a diabétesz, a sztrók, vagy a magas vérnyomás a fényszennyezésnél szorosabban kapcsolódott az Alzheimer-kórhoz ebben a korcsoportban.
Más volt a helyzet a 65 évesnél fiatalabbak esetében: náluk az összes egyéb tényezőnél szorosabb volt a fényszennyezés kapcsolata az Alzheimer-kórral, ez pedig azt sugallja, hogy különösen a fiatalabb korosztályok számára lehet súlyos hatású a fényszennyezés.
Az egyelőre nem világos, miért érinti jobban e probléma a fiatalabbakat. Egyes genetikai tényezők hajlamosítanak arra, hogy valakiben viszonylag fiatalon kialakuljon az Alzheimer-kór, talán az ő esetükben a különböző biológiai stresszhatásokra, amelyek közé az éjszakai fényeket is besoroljuk, másképp reagálhat a szervezetük, fogékonyabbak lehetnek erre. Mindemellett fontos tényező lehet az is, hogy a fiatalabbak nagyobb valószínűséggel élnek városban, ahol jóval erősebb a fényszennyezés, és az életmódjukból adódóan is jobban érintheti őket a fényszennyezés.
Mindenesetre fontos volna végre komolyan venni a fényszennyezés hatásait mind az élővilágunkra, mind pedig ránk emberekre is. Ez különösen időszerű akkor, amikor olyan őrült ötletek kapnak támogatást, mint például az ózdi „lézerkémény” , amely ellen a Magyar Tudományos Akadémia kutatói is tiltakoznak. Sajnos nem csak magyar és nem egyedülálló ez a probléma, országszerte, világszerte fokozódik a fényszennyezés rengeteg intézményt és építményt világítanak túl. Nagyon valószínű, hogy ezzel a problémával kapcsolatban is csak akkor fogunk észbe kapni, amikor már túl késő lesz.