Megvizsgálták, Európa mely részeiben törhet előre a dengue-láz

A dengue-láz (ejtsd: dengi-láz) már Európa egyes részein is képes terjedni, a behurcolt ázsiai tigrisszúnyogok és a klímaváltozás miatt. A vírusos betegséget kizárólag szúnyogok terjesztik, ezért ezek megjelenését követően várható, hogy maga a fertőzés is tanyát verjen.

Egyedi, már betegen hazaérkező utazók esetei helyett tehát már Európa bizonyos területein is megfertőződhet az ember. Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban is voltak már helyi kis járványok. Ehhez az kell, hogy a fertőzött utazótól szívjon vért a szúnyog, majd megcsípjen egy másik, egészséges embert is.

A dengue-lázat hívják csonttörőnek is, mivel rendkívül erős ízületi- és izomfájdalmakkal jár, egyes esetekben belső vérzéseket és halált is okozhat.

Ahhoz, hogy kiderüljön, pontosan hol, a brit Ökológiai és Hidrológiai Központ (UKCEH) szakemberek felmérést és modellt készítettek, amelynek segítségével városokra lebontva vizsgálható a helyzet. A kutatók felosztották kontinensünket, Kelet-Ázsiát és Észak-Amerikát is, 10 négyzetkilométeres nagyságú területekre, és erre a hálózatra készítenek napi kockázati becsléseket. Ehhez a szúnyogfaj teljes életciklusát figyelembe veszik. A kutatásról a Nature Communications folyóiratban számoltak be.

Az előrejelzésünk szerint eztán is Dél-Franciaország és Észak-Olaszország területét érinti majd leginkább a dengue-láz az ottani kedvező klíma, stabil szúnyognépesség, valamint a betegségben érintett trópusi országok felől hazaérkező utazók nagy száma miatt

– mondta a kutatást vezető Dr. Dominic Brass. „Azonban ezek a kockázatos területek észak felé fognak terjeszkedni. A még zajló kutatásainkban azt modellezzük, hogy a klímaváltozás hatására a jövőben a járványok kialakulásának hol lesz nagyobb esélye.”

A pontosabb előrejelzés pontosabb felkészülést tesz lehetővé. Egyrészt jól ismert, hogy e szúnyog a pangó vizekbe rakja petéig, másrészt az embereket is arra kell ösztönözni, hogy a csípések ellen védjék magukat. Szintén fontos dolog azt is megérteni, hogy az év mely időszakában van esélye a megfertőződésnek.

A helyzet igen gyorsan változik. Párizsban 2015-ben jelent meg az ázsiai tigrisszúnyog, az első dengue-járványra pedig tavaly került sor – ez a város a legészakibb Európában, ahol már létrejött dengue-járvány, sőt, idén júliusban már egy helyben elkapott chikungunya-fertőzésre is sor került, a tigrisszúnyog csípését követően. A kutatók hozzátették, a modellezési módszerüket más, szúnyog terjesztette fertőzésekre is lehet alkalmazni, ezen jelenleg is dolgoznak a szakemberek.