Még mindig nem tudunk eleget a vírusokról

Ki ne hallott volna még a vírusokról? Ha máskor nem is, a legutóbbi pandémia kapcsán biztosan mindenki találkozott velük, többségünk saját maga, esetleg családi környezete révén is megtapasztalta a világjárványt – melyet a Covid-19 nevű betegség okozott. Manapság a vírus vagy a járvány szó önmagában idegességet, tehetetlenségérzetet okozhat, mindenki emlékszik a lezárásokra, a távolságtartásra vagy éppen az idősek elszigetelésére, illetve elszigetelődésére.

Ahhoz képest, hogy napjainkban hol áll az orvostudomány, még mindig nem tudunk eleget a vírusokról.

Alább legfontosabb feltételezéseinkből és a tudásunkból tartunk egy kis összegzést, majd szót ejtünk a közelmúlt és a jelen vírusairól.

Egy vírus működése

A vírusok eredetét nem ismerjük, de három feltevésünk van a bolygón való megjelenésükkel kapcsolatban. Az egyik, hogy sejtes paraziták, a másik, hogy elszabadult sejtalkotórészek voltak eredetileg, míg a harmadik szerint önálló, fehérjeburok nélküli organizmusokként egyszerre alakultak ki a sejtes rendszerekkel.

Tudjuk azt is, hogy a vírusok nem osztódással szaporodnak, és, hogy fajaik életciklusa általánosságban hat stádiummal írható le, melyek a következők:

• kapcsolódás/megtapadás,
• behatolás,
• kicsomagolás,
• replikáció,
• összeszerelés,
• kijutás.

A számítógépes rendszereket érintő vírusok is hasonló módszerekkel fertőznek, végeredményként annyi különbséggel, hogy nem sejteket ölnek, hanem elsősorban byte-okba szervezett programokat tesznek zombivá, ellehetetlenítve a hozzájuk tartozó adatok elérhetőségét is.

Következzen néhány ismert és kevésbé ismert vírus:

Nipah-vírus

Az 1998-as malajziai felbukkanását követően (nevét Nipah településről kapta), napjainkig több alkalommal is megjelent a dél- és délkelet-ázsiai térségben számos halálesetet okozva. Legfőbb hordozói a denevérek. Embereknél súlyosabb esetekben akut agyvelőgyulladást idéz elő, mivel a B3-as efrint receptorként használva a leginkább az agyban található B3-as efrinekkel rendelkező gazdasejtfehérjéket képes megfertőzni, így váltva ki a gyulladást.

Covid-19 XEC

A legutóbbi pandémia éppen aktuális variánsa az XEC. Egy rekombináns variánsról van szó, amely akkor alakul ki, amikor valaki a Covid két variánsával is fertőzött. Az XEC genetikai anyaga nagy hasonlóságot mutat az összes most keringő variánssal, melyek a 2024-es év elején globális megjelenést mutató JN.1 variánsból származnak. Az XEC sikerének titka a tüskefehérjéjének T22N mutációja, de mivel ez a mutáció viszonylag ritka, ezért keveset tudunk annak hatásairól, így arról is, hogy mennyire képes replikálódni vagy terjedni emberek között.

Zika-vírus

A Zika-vírust elsősorban az Aedes (Stegomyia) nemzetségbe tartozó szúnyogok, főként az Aedes aegypti faj egyedei terjesztik a trópusi és szubtrópusi régiókban. Az Aedes szúnyogok általában a nap folyamán aktívak, ezek a szúnyogok a dengue-, a Chikungunya- és a városi sárgalázat is továbbítják.

Forrás: Pixabay

A Zika-vírus továbbá szexuális érintkezés, vér és vérkészítmények transzfúziója, esetleg szervátültetés útján is terjed, de például terhesség alatt az anya a magzatát is megfertőzi. Sem vakcina, sem specifikus kezelés nem áll rendelkezésre a megelőzésre, a fertőzés során vagy a betegség kialakulása után (Zika-szindróma).

Megoldás lehet a szúnyogokkal való interakció kerülése, például öltözékkel, szúnyogriasztó készítmények alkalmazva, valamint óvszer használata szexuális együttlét során, és erősen ajánlott a teljes tartózkodás mindenféle szexuális együttléttől a terhesség teljes időtartama alatt. Miközben nem halálos vírusról beszélünk, a terhes nők körében jelentősen emeli a halvaszületés és koraszülés kockázatát. A fertőzésen átesett, ám megszületett gyermekeknél a testi fogyatékosságok élethosszig fennmaradnak.

Folytatásképpen lehetne említeni többek között a H5N1-et, a nyugat-nílusi vírust, a B-vírust, a HIV-et, az Alaskapox-ot vagy éppen a Marburg-vírust.