Egyre nő a rövidlátó gyerekek száma

Egy kínai kutatócsoport végzett elemzést arról, hogy miként változott a rövidlátó gyerekek és kamaszok száma 1990 óta, majd ezen elemzések alapján előrejelzést készítettek a 2050-ig várható helyzetről. Úgy tűnik, az elmúlt évtizedek trendje folytatódik: tovább nő a rövidlátó gyerekek száma és a maihoz képest további 9 százaléknyi szorul majd szemüveg viselésére. Az elemzésekben 276 korábbi kutatás eredményét fésülték át, ebben közel 5,5 millió ember adatai szerepeltek, hat kontinens 50 országból.

A tinik fele és a 6-12 éves korosztály negyede lesz rövidlátó. Ez az elváltozás nemcsak szemproblémát jelent, hanem a mindennapi életre is fontos hatása van, egészen az érintettek élete végéig.

A rövidlátás fokozódik a kor előrehaladtával, vagyis minél kisebb korban válik valaki rövidlátóvá, annál valószínűbb, hogy idős korára már rendkívül rosszul lát majd. Emellett a fokozódó rövidlátás további súlyos szemproblémákhoz is vezethet, mint a makuladegeneráció vagy a retinaleválás.

Globálisan 1990-ben még csak a gyerekek 24,32 százaléka volt rövidlátó, ma 35,81 százalékuk az.

A kutatók jelentős eltéréseket találtak az egyes régiók közt. A legnagyobb mértékben Japánban, a legkisebb mértékben Paraguayban érintette a probléma a gyerekeket. Az elemzések szerint a kelet-ázsiai, városban lakó lányok váltak a legnagyobb eséllyel rövidlátóvá. Természetesen az is felmerült, hogy mi lehet ennek az oka.

A kutatók szerint – bár erről csak kevés adat áll rendelkezésre – fontos tényező, hogy a gyerekek igen kevés időt töltenek a szabadban. Ez különösen igaz a lányokra, akiknek a hétköznapjait is sokkal inkább a közeli tárgyak nézése tölti ki. A fiúk többet vannak kinn, és többet figyelnek távolabbi dolgokra is.

Erre utalhat az is, hogy Ázsiában hétszer több a rövidlátó gyerek, mint Afrikában – Ázsia gyerekeinek akár 69 százaléka is rövidlátó lehet 2050-re. Kelet- és Délkelet-Ázsia esetében a gyors gazdasági fejlődés lehet a fő oka a növekedésnek, legalábbis minél gyorsabban nőtt egy ország gazdasága, annál gyorsabban gyarapodtak a rövidlátó gyerekek is.

A szakemberek szerint az, hogy sok ázsiai országban nagyon fiatal korban elkezdődik az oktatás (Szingapúrban 3 évesen, de Hongkongban akár 2 évesen is megkezdhetik a gyerekek intézményes tanítását), szintén fontos tényező, amivel a látást a közeli dolgokra irányítják. Az oktatás hossza is összefüggést mutatott a rövidlátás gyakoriságával.

Ezzel szemben Afrikában, ahol ma is sok az írástudatlan, 6-8 évesen kezdődik az intézményes oktatás, és a gyerekek szinte a szabadban élnek, igen alacsony a rövidlátók aránya. A fiúk és lányok közti eltérések okai is az életmódban, valamint a lányok korábbi serdülésében keresendők.

A kutatók úgy vélik, nagyon sok esetben megelőzhető lenne a rövidlátás, ehhez azonban átfogó intézkedések kellenének – kevesebb iskolai és iskolán kívüli oktatási idő, kevesebb házi feladat, sokkal több szabadban töltött idő, egészen fiatal korban megkezdett rendszeres szűrővizsgálatok.