5600 éves lehet egy híd Mallorca szigetén

A régészeti bizonyítékok alapján Mallorca első lakói valamikor 4500 éve érkezhettek a szigetre, egy új kutatás azonban legalább ezer évvel korábbra tolja vissza a sziget benépesítését. A Dél-Floridai Egyetem földtudományi kutatói mérték fel a Mallorca szigetén lévő Genovesa nevű barlangot.

A tengerpart-közeli barlangban, a ma víz alatt lévő részén egy egymásra helyezett kövekből álló „híd” található, amelyről a kutatók úgy vélik, emberi kéz hozta létre, mintegy 5600 évvel ezelőtt. A köveket ma teljesen elborítja a víz.

Ezelőtt 6000-5600 évvel azonban a mainál alacsonyabb volt még a tengerszint, a barlang tavas termében lévő kövek ekkor félig még kilógtak a vízből, ez pedig olyan nyomot hagyott rajtuk, ami segítette a kormeghatározást.

A tengerpart-közeli barlangok vízrendszere, mind oly sok más helyen is a világon, összeköttetésben áll a tengerrel, így a vízszint magasságát a tengerszint határozza meg.

A kutatás eredménye azonban nem mentes az ellentmondásoktól sem, számolt be az EOS földtudományi hírportál. A Genovesa-barlangban a legkorábbi (és eddig egyetlen megtalált) emberi nyomok kerámiatöredékek, 3000-3550 évesek, vagyis jóval fiatalabbak, mint a most kapott eredmény. Emiatt a régészek többsége valószínűleg nem fog egyetérteni a szerzőkkel a híd korát illetően, hisz ha már építettek egy hidat, hogy bejárhassanak, akkor valaminek maradnia is kellett volna utánuk.

A floridai vezetésű, jórészt geológusokból álló kutatócsoport tagjai azon dolgoznak már másfél évtizede Mallorcán, hogy a régi tengerszint bizonyítékait megkeressék. Bogdan Onac professzor szerint ez a ma vízzel borított híd arra utal, hogy a sziget korai lakói megtanulták kihasználni a barlang vizét, és át is tudtak kelni azon a megépített hídnak köszönhetően.

A híd kövein egy, az egykori vízszintet jelző kalcit kirakódásokból álló vonal van, amit a szakemberek csak „fürdőkád-csíknak” hívnak, az alapján, ahogyan a fürdőkád szélén is egy szürke vonal jelzi, meddig ért a fürdővíz benne. E csík és más lerakódások alapján lehetett a korabeli tengerszinteket rekonstruálni

Mallorca szigetén számos olyan, részlegesen vízbe merült cseppkőbarlang található, amelyekben a régmúlt tengerszintjének nyomait fel lehet fedezni. Ezek a nyomok a barlang vízszintje feletti párolgásos rétegben jönnek létre, és azt jelzik, mekkora is volt az egykori átlag tengerszint (ilyenek láthatók a nyitóképen). Ha egy cseppkövön több efféle kirakódást is találni, az arra utal, hogy több különböző időszak tengerszintje hagyott nyomot rajta.

Ami igazán izgalmassá teszi ezeket a kőzetkinövéseket az az, hogy alkalmasak a pontos kormeghatározásra a kristályokba beépült uránnak köszönhetően. Mallorca esetében pedig az még a hatalmas előny, hogy tektonikai aktivitás híján a tengerszint az egyetlen változó, ami meghatározza, hol is láthatók e kirakódások, maga a sziget nem emelkedett vagy süllyedt. Ezek miatt dolgozott Onac és kutatócsoportja a mallorcai barlangokban már 15 éve.

A víz alatti hidat a 2000-es években fedezték fel búvárok, a struktúra fél méter magas, 8,6 méter hosszú és az építése idejében még szárazon álló termeket kötött össze a barlangban. A felfedezést követően a régészek megtalálták a 3500 éves cseréptöredékeket, és úgy gondolták, észszerűen, hogy a híd se lehet ezeknél régebbi.

floridai szakemberek szerint azonban a híd járófelülete 80 centivel a vízszint alatt volt 3500 éve. A híd még akkor is 70 centi vízben állt, amikor a jelenlegi érvényes elméletek szerint az emberek ideérkeztek, 4500 éve. Ha pedig a híd ekkor épült volna, akkor nem alakulhatott volna ki rajta az ásványi kirakódásokból álló sáv, amely a vízszint tetejét jelzi. A vízszint pedig 5600-6000 évvel ezelőtti időszakban volt megfelelő ehhez. 6000 évnél korábban túl sekély volt, nem lett volna szükség ilyen magas hídra.

Fontos megjegyezni, hogy a kutatók nem magáról a hídról vettek mintát, hanem a híd kirakódás-rétegével egy szinten lévő, közeli cseppkő végi kirakódásról. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne volna azonos a két réteg kora (mivel csak egyazon vízszinthez köthetően alakulhattak ki), ugyanakkor olyan pontot jelent a kutatásban, amibe bele is lehet kötni. A kutatócsoporttal egy régész volt, aki elfogadhatónak tartotta a geológusok által felvetett kort.