A makákó anyák nem halnak bele a szülésbe
Az embernél régen egészen hétköznapi volt, de sajnos még ma sem ritka, hogy egy anya belehaljon a szülésbe.
A japán makákók (Macaca fuscata) kicsinyei a mi babáinkhoz hasonlóan nagy fejjel születnek, az anya szülőcsatornájához képest. Azonban annak ellenére, hogy az utód fejéhez képest szűk szülőcsatornát számos főemlős – és az ember – esetében is összefüggésbe hozták azzal, hogy az anya belehal a szülésbe, a japán makákókra ez nem vonatkozik.
Egy újonnan, a PNAS folyóiratban közzé tett kutatásban 27 év adatait elemezve jutottak erre egy japán-osztrák kutatócsoport tagjai. Az eredményeket a Bécsi Egyetem ismertette. Az ember esetében, azokban az országokban, ahol alacsony az egészségügyi ellátás színvonala, az anyák 1,5 százaléka is belehalhat a szülésbe.
Míg Finnországban 100 ezer szülésre 3 anyai halálozás jut, addig Dél-Szudánban 1223.
A kutatók a 27 év alatt 112 majomanya 281 kölykének születését figyelhették meg az ausztriai Affenberg („majomhegy”) félszabadon élő állományában. A majompark a Bécsi Egyetemmel régóta kapcsolatban áll, ekképp régóta figyelik is a kutatók az itt élő makákók viselkedését, életét, közel természetes környezetben.
„Elmondhatjuk, hogy ebben az állományban az utóbbi 27 év alatt egyetlen majomanya se pusztult el szüléshez köthetően” – mondta Katharina Pink, evolúciós antropológus és szülésznő, a kutatás egyik vezetője. (A szüléshez köthető kapcsolatot úgy értelmezhetjük, hogy a szülés után 1,5 hónapon belül, vagyis a későbbi következményekre is gondoltak a kutatók.) Ez pedig azt jelenti, hogy a makákókra nem leselkedik a szüléshez kapcsolódó olyan veszély, mint ránk.
Bár nem világos, minek köszönhető ez, de a kutatóknak van elképzelésük: a makákó medencecsontja és a medencefenéki izomzata (ez gyakorlatilag a gátizom) a szülés folyamán rugalmasabban tud mozogni. Emellett a szülés dinamikája és a medence alakjának kölcsönhatása is eltér, kevesebb komplikációt eredményez, mint az embernél.
Sajnos elég kevés adatunk van a főemlősök szülési folyamatairól, mivel ez gyakran éjszaka vagy hajnalban zajlik, és így nehéz megfigyelni. A megfigyelt állatok esetében azonban úgy tűnik, az álló vagy guggoló pozíció az elterjedt, ezzel használják ki legjobban a medence rugalmasságának lehetőségeit. Katharina Pink hozzátette, a jövőbeli kutatások kitérhetnek arra, hogy megértsék, miként lehet a természetes szülés folyamata során egyénre szabott és kevesebb beavatkozással járó módon segíteni a kismamákat