Másképp lélegeznek, akik nem éreznek szagokat
Vannak, akik veleszületett elváltozás miatt képtelenek a szaglásra, az ő vizsgálatukból kiderült, nem csak a szaglást érintő dolgoról van szó esetükben.
Az anozmia kifejezését a Covidnak köszönhetően sokan megismerték, mivel a betegség velejárója számos ember számára az is, hogy elveszíti ideiglenesen a szaglását. Hasonló veszteséget okozhat baleset vagy más betegség is, azonban vannak, akik már születésüktől fogva nem éreznek szagokat.
Bár ez nyáron egy tömött villamoson akár előnyt is jelenthet, az élet alapvető része az, hogy érezzük a körülöttünk lévő világ illatait, szaganyagait. A kutatások az anozmiát rosszabb életminőséggel és még a depresszióval is kapcsolatba hozták – számolt be a Scientific American.
Egy újonnan, a Nature Communications folyóiratban közzétett kutatási eredmény szerint azok, akik nélkülözni kényszerülnek a szaglás élményét, másképp veszik a levegőt, mint az illatokat észlelő többség. A kutatók szerint ezt a légzésbeli eltérést felelőssé lehet tenni számos, az anozmiával összefüggésbe hozott problémáért is.
A légzés és a szaglás kapcsolatát már korábban is vizsgálták, azonban vagy állatokon, vagy olyan embereken, akik fertőzés miatt veszítették el szaglásukat. A veleszületett anozmia a szagok nélkül élők mintegy 4 százalékát teszi ki egyébként.
A kutatók most 31 normál szaglású, illetve 21 veleszületett anozmiában szenvedőt vizsgáltak meg egy, az orr előtt viselt légáramlásmérő eszköz segítségével. Az alanyok folyamatosan viselték az eszközt, 24 órán keresztül – az ottlétét pár perc alatt meg lehet szokni. Ezt követően az alanyok a normál hétköznapi életüket élték, nem egy laborban ücsörögtek, ahogy más vizsgálatoknál történt.
A két csoport légzésének elemzését követően kiderült, hogy bár ugyanannyit lélegeztek, de a szaglás nélkül élők légzésmintázata alapvetően eltért a normál szaglásúakétól. Akik éreznek illatokat, azoknál minden egyes lélegzetvétel során volt egy picurka időszak, amikor a legerőteljesebben szívták be a levegőt, mintha csak szimatoltak volna légzés közben.
Amikor az alanyok olyan helyen voltak, ahol nem voltak szagoknak kitéve, ezek a mikroszimatolások hiányoztak, ez pedig arra utal, hogy kimondottan a szaglás miatt szippantanak bele légzés közben a környezetükbe az emberek. A kutatók szerint ez afféle illat alapján végzett környezetfelmérés.
A szakemberek azt is elmondták, hogy pusztán a légzés mintázata alapján 83 százalék pontossággal el tudták dönteni, hogy valaki normál szaglású, vagy anozmiában szenved. Mivel most veleszületett anozmiában szenvedőket teszteltek csak, azt is érdemes lenne megvizsgálni, vajon mi a helyzet a későbbi életkorban kialakult anozmiával. Ez különösen fontos volna például az Alzheimer-kór kapcsán kialakult esetében, ahol a szaglás hiányát számos más tünettel is összefüggésbe hozzák.
Így végződne száz férfi és egy hím gorilla harca
Az internet az idióta kérdések végtelen tárháza, ezek közül a közelmúltban terjedt el az, hogy ki győzne, ha egy felnőtt, hím gorilla és száz fegyvertelen, átlagos férfi összecsapna.
Magyar kutatók találhattak új gyógymódot a zöldhályogra
A szakértők szemcsepp formájában kezelnék a rendellenességet.
Miért csak bizonyos állatok válhattak kövületté?
A kísérleti régészet után itt a kísérleti őslénytan: svájci kutatók modern mintákat vizsgálva jöttek rá, miért fosszilizálódik az egyik állat, a másik pedig miért nem.
Stipsicz András kapta a Bolyai-díjat
Sulyok Tamás köztársasági elnök méltatta a kutatót.
Karikó Katalin segítségével nyílt új kutatóközpont
Az antimikrobiális és a gombaellenes terápiák fejlesztését segítő új központ nyílt Karikó Katalin
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
