Kiderült, hogyan lesz elegendő vére egy kismamának
A várandósság végére mintegy 20 százalékkal több vörös vérsejtre van szüksége a kismamának a magzata és a méhlepény ellátásához.
A többletvér előállítását részint a hormonok irányítják, azonban nem volt világos, hogy akár az ember, akár az állatok szervezete miként is képes erre. Egy újonnan, a Science folyóiratban közzé tett felfedezés adott egészen meglepő magyarázatot.
A kutatók egerek vizsgálatai útján arra jutottak, hogy a terhesség idején az emlősök genomjában lévő ősi, vírus-jellegű genetikai elemek, retrotraszpozonok aktiválódnak. Az ennek okán kialakuló immunválaszon keresztül, vérsejttermelő őssejtek segítségével kezd bele az anyai szervezet a többlet vér előállításába.
Az úgynevezett traszpozonok azok elemek, amelyek képesek helyüket változtatni a genomban, és amiket „ugráló gének” néven ismerhetünk. Az emberi genom közel fele efféle elemekből áll, ám ezeknek csak egy egészen kis része aktív.
Ezek az elemek, ha aktívak, képesek magukat másolva és a genom egyes pontjaira beillesztve változásokat indukálni. E változások egy része létfontosságú funkcióhoz vezet (más részük káros lehet), többek közt a méhlepény és az embriófejlődés során is számos ugráló gén játszik kulcsszerepet.
Nem szabad félresöpörni
A kutatók korábbi vizsgálataiból kiderült, hogy az ösztrogén hatására a lépünkben lévő, vérsejttermelésért felelős őssejtek beinduló osztódásukkal nekiállnak a vörösvérsejtek előállításának. A helyzet alaposabb megértéséért most a kutatók ezen őssejtekben a génkifejeződést hasonlították össze vemhes és nem vemhes egerekben. Az efféle vizsgálatoknál általában nem veszik figyelembe a traszpozonokat, azonban most a kutatók nem söpörték félre őket – ez pedig óriási szerencse a kutatás eredménye szempontjából.
Azt vették ugyanis észre, hogy ezekből rengeteg aktívvá vált a terhesség során, majd beindult a vérsejtek termelődése. A kutatókban felmerült, hogy vajon van-e köze a két dolognak egymáshoz.
Kiderült, hogy az őssejtek olyan immunválasszal reagáltak a retrotraszpozonok aktivitására, amelyet egyébként a vírusok ellen vetnek be.
Ennek részeként kezdtek osztódni és vörösvérsejteket előállítani. A kutatók később emberek vérmintáiban is megvizsgálták az őssejtek jelenlétét: kiderült, hogy a kismamák mintáiban nagyobb volt a retrotranszpozonok aktivitása, mint azokéban, akik nem vártak gyereket.
Vannak olyan gyógyszerek, amelyekkel azt lehet megakadályozni, hogy a vírusok tevékenységéhez szükséges enzimek működjenek, ilyet használnak például a HIV ellen is. Észrevették, hogy azok a kismamák, akiket e gyógyszerrel kezeltek, vérszegénnyé váltak.
Ez annak köszönhető, az új kutatási eredmények fényében, hogy a gyógyszer nemcsak a vírusok aktivitását, hanem a vírus-jellegűen viselkedő traszpozonokét is megakadályozta. A felfedezésnek, ha további részleteket is feltárnak e folyamatokból, és persze független kísérletekkel is igazolják, ez alapján számos gyógyításban hasznosítható következménye lehet.