Emlőrákot ábrázolhatott Michelangelo a Sixtus-kápolnában

Régóta viták tárgya, hogy az anyaság és a nőiség szimbólumaként ábrázolt emlők elváltozásai vajon szándékosan kerültek-e a műalkotásokra, és ha igen, akkor miféle céllal. Egy német patológus vezette nemzetközi kutatócsoport a The Breast szakfolyóiratban számolt be arról az elemzésről, amely szerint a Michelangelo által a Sixtus-kápolna mennyezetére festett özönvíz-jelenet egy nőalakja emlőrákos lehetett. A művész Giuliano de’ Medici síremlékén, az éjszakát megtestesítő nőalakjának bal emlőjén hasonló elváltozást dokumentált jó egy évtizeddel később, amelyet onkológusok elemeztek.

A betegségek művészi ábrázolása önmagában is izgalmas téma, amelyet orvosok legalább egy évszázada vizsgálnak, elemeznek és fel is használnak egyes kórok múltbéli eseteinek, elterjedésének vizsgálatára. Megfogalmaztak olyan szigorú szakmai irányelveket, amelyek szempontjai alapján vizsgálni kell az egyes műalkotásokon látni vélt elváltozásokat, hogy igazolható legyen: valóban egy betegséget jelenítettek meg az adott alkotáson. A biztos diagnózishoz orvosi és művészeti területen jártas szakemberek együttműködése is szükséges.

E módszereket alapul véve elemezte most a kutatócsoport az özönvíz-jelenet nőalakját is. A képen a bibliai özönvíz elől menekülő embercsoport látható, a kép bal oldalán egy szinte teljesen ruhátlan, fiatal nőalak, aki csupán a férjezett státusának jelzésére szolgáló kék fejkendőt, illetve kék köpenyt visel. A kutatók ellenőrizték az alak ábrázolását a falfestmény restaurálása előtti és utáni állapot szerint is.

Az alapos elemzések szerint a nőalak bal melle természetes okból – gyerekek szoptatása, vagy a nő életkora – miatt lóg, és a mellbimbója kissé kiáll, ám ezen egyéb elváltozást nem lehet találni. A jobb melle ehhez képest szembetűnően másképp néz ki.

A kar tartása miatt kissé megemelten látható mellbimbója ez esetben erősen visszahúzódott és deformált, a bimbóudvar egy része és a körülötte lévő terület egészen behúzódott, a bőrön egy hegszerű mélyedés látható, de fekélyek nincsenek a képen.

Az emlő felett két csomót is ábrázolt Michelangelo, egyet középtájon, egyet pedig a hónalj felé, ezek megnagyobbodott nyirokcsomók lehetnek.

Az ábrázolt nő sokak szerint túl fiatalnak tűnik ahhoz, hogy mellrákos legyen, mivel ma a mellrák 85 százalékban az 50 év felettieket sújtja. Azonban a reneszánsz idején a várható életkor valahol 35 év környékén mozgott, ez pedig befolyásolta a rák megjelenését is.

A kutatók számos más betegség lehetőségét is kizárták, így például az egyes fertőzésekhez, járványokhoz köthető emlőgyulladásokét, és egyéb betegségek miatt kialakuló elváltozásokat is számba vettek. A szakértők kitértek arra, hogy az emlődaganatért felelős egyik örökletes faktor hatására már fiatal korban is kialakulhat a daganat. Ez a faktor a genetikai vizsgálatok alapján Toszkánában bukkant fel mintegy 1800 évvel ezelőtt, a genetikai mutáció innen terjedt azután tovább.

Emellett számos más, Michelangelo által festett női keblet is összehasonlítottak az özönvíz alakjának mellével. Ez igazolta, hogy a művész tökéletesen tisztában volt a női mellek alakjának és méretének sokféleségével, ezt a tudását alkalmazta is az alkotásain, a bibliai nőalakok ábrázolásában.

A betegség ábrázolását művészi szimbolikája részének kell tekinteni. Az özönvíz-jelenetben a hét főbűn megtestesülését is viszontlátni, amelyek mind azt jelzik, hogy az özönvíz maga e bűnök miatt érkezett. A melldaganattal ábrázolt nőalak talán a bujaságot testesíti meg, és tökéletesen beilleszthető a jelenet szimbólumai közé.

Azt nem lehet tudni, hogy ki is lehetett a mellrákban szenvedő nő, akit megjelenített, mivel nem alkalmazott élő modelleket a Sixtus-kápolna mennyezetének festésekor. Az arcok és a testek is idealizáltak, amelyeket a történetekhez alakított Michelangelo. Amikor valami rosszat vagy gonoszat kellett ábrázolni, az gyakran hangsúlyos torzulásokként, betegségekként jelenhetett meg, hogy a képet szemlélő ember könnyen meg tudja különböztetni a jót és a rosszat.

Mindezeket, és a stíluselveket figyelembe véve a képen ábrázolt mell-deformitást mindenképp betegségként kell tekinteni. Michelangelo egészen fiatalon, már 17 évesen részt vett és segédkezett boncolásokon, valószínűleg találkozhatott mellrákos esettel is. Bár 14 évvel később készítette le a Medici-síremléken található éjszaka nőalak szobrát, amelyen szintén felismerhető az emlőrák, az is szimbolikus jelentésű lehet, hisz az alak a halált hivatott jelképezni.