Félreismerhettük Naprendszerünk furcsa bolygóját
Éppen rossz pillanatban vettük szemügyre az égitestet, így téves képet kaptunk róla.
Egészen mostanáig rosszul ítélhettük meg az Uránuszt és annak holdjait. Egy új tanulmány szerint ugyanis megtévesztő adatokat továbbíthatott róla a NASA űrszondája, amely csaknem 40 éve repült el az égitestek mellett.
Naprendszerünk hetedik bolygóját mindössze egyszer látogatta meg ember alkotta tárgy: a Voyager–2 1986-ban. Ezért szinte minden, amit az Uránuszról tudunk ettől az eszköztől, illetve távcsövektől származik. A november 11-én közzétett értekezés szerint azonban a Voyager–2 mérései félrevezetőek lehettek.
Amint a Washington Post írja, a szonda 9 év alatt majdnem 3 milliárd kilométert tett meg, hogy elérje az Uránuszt, amelyet aztán mindösszesen 6 órán keresztül vizsgált. Méréseinek eredményei azt mutatták, hogy a planétát körülvevő mágneses mező nagyban eltér a többi bolygóétól, ugyanis formája erősen aszimmetrikus és nem tartalmaz plazmát.
A tanulmány szerzői viszont úgy vélik, ha a Voyager–2 egy héttel korábban érte volna el az Uránuszt, akkor teljesen más képet kapott volna róla.
A szakértők szerint ugyanis az eszköz éppen rossz pillanatban érkezett: miután a napszél összenyomta a bolygó magnetoszféráját és kisöpörte belőle a plazmát. Jamie Jasinski, a NASA kutatója elmondta, az űrszonda éppen egy olyan állapotot figyelt meg, amely az esetek mindössze 4 százalékában fordul elő.
Mindez egyben azt is jelenti, hogy az Uránusz öt nagy holdját is félreismerhettük. Az adatok alapján a tudósok ugyanis teljesen inaktívnak bélyegezték ezeket a kísérő égitesteket, az új eredmények fényében azonban lehetségesnek tűnik, hogy geológiai aktivitás zajlik rajtuk.
Fran Bagenal asztrofizikus ennek ellenére úgy gondolja, kicsi az esélye annak, hogy folyékony réteg legyen a holdak felszíne alatt, illetve hogy a rajtuk uralkodó körülmények még a legkezdetlegesebb életformák fenntartását sem teszik lehetővé.
A NASA valamikor a 2030-as években ismét szondát tervez küldeni az Uránuszhoz, amely legkorábban 2045-ben érkezhet meg az égitesthez. Az új eszköz mérései pontosabb képet adhatnak majd a bolygóról és annak holdrendszeréről.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Ez a világ legvékonyabb spagettije
A keményítőből készült, mikroszkopikus szálakat nem étkezési célra, hanem ipari és gyógyászati felhasználásra tervezték.
Bevonattal növelhető a melegházak terméshozama
A természetes fényt hasznosító bevonat a növények számára használható hullámhosszúságúvá alakítja a beérkező napfényt, ezzel kiváltható a mesterséges világítás.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
