Csernobil békái nem öregednek gyorsabban a sugárzástól
Az atomerőmű-katasztrófa után lezárt terület afféle biológiai kísérleti területként is értelmezhető, ahol azt vizsgálhatják, miként hat a sugárzás az élőlényekre.
Az Oviedói Egyetem számolt be arról, a Biology Letters folyóiratban közzé tett kutatásról, amelyben a csernobili békák öregedését mérték fel. A tiltott zóna levelibékái (Hyla orientalis) a területen jelenleg, a katasztrófa után közel 40 évvel is még mérhető erősségű (de jelentősen legyengült, a baleset utáninak alig 10 százalékát elérő) sugárzásban élnek.
A békák színében bekövetkezett változásokról már néhány éve beszámoltak a spanyol kutatók. A korábbi vizsgálatokkal azt is feltárták, hogy a jelenlegi sugárzás nem okoz a békákban krónikus károsodásokat, akkor azonban az öregedés folyamatát nem vizsgálták. Most az ugyanazon időszakban (2016-18. között) begyűjtött példányok további elemzésének eredményeit ismertették.
A békák valódi életkorát a csontjaikon található növekedési gyűrűk (ez a fák évgyűrűihez hasonló) vizsgálatával lehetett megállapítani. A vizsgált egyedek 2 és 9 év közötti korúak voltak, azt, hogy mennyi az állatok biológiai életkora, vagyis mennyivel van jobb vagy rosszabb állapotban a szervezetük a valós életkorhoz képest, részletesebb mérésekkel lehetett csak megismerni.
A 14 eltérő sugárterhelésű helyen befogott békák esetében egyedenként kiszámolták, mekkora is a valós terhelés, ami érte őket. Ehhez nemcsak a helyszíni méréseket, de az állatok izmaiban és csontozatában lévő cézium és stroncium mennyiségét is megmérték.
A békák kromoszómáin lévő záró elemek, a telomérák hosszát is megmérték. Ezek a kromoszómát védő elemek az életkor előre haladtával, illetve számos külső hatásra is rövidülnek, a hosszúságuk összefügg az életkorral és az egészségi állapottal. Emellett megmérték az állatok stresszhormon-szintjét is.
A mérések azt mutatták, hogy a békák teloméráinak hosszúságára, öregedésének ütemére nem hatott a sugárzás, és a stresszhormon se volt összefüggésbe hozható a békák által elnyelt sugárzás mennyiségével. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a jelenlegi sugárzási szint nem képes mérhetően megrövidíteni az állatkák életét – egyébként hasonló eredményeket kaptak a japán Fukusima levelibékái kapcsán is más kutatók.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Ez a világ legvékonyabb spagettije
A keményítőből készült, mikroszkopikus szálakat nem étkezési célra, hanem ipari és gyógyászati felhasználásra tervezték.
Bevonattal növelhető a melegházak terméshozama
A természetes fényt hasznosító bevonat a növények számára használható hullámhosszúságúvá alakítja a beérkező napfényt, ezzel kiváltható a mesterséges világítás.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
