Gyakoribb az álmatlanság a fényszennyezett városokban

A városok világításánál rég nem arról van szó, hogy az utakat a közlekedők számára biztonságossá tegyék, hanem rengeteg a reklám célú vagy dísznek nevezett világítás is. Ez nemcsak energiapazarló, de károsítja az élővilágot, benne az emberi egészséget is.

Ezt egy ideje tudjuk, ám ennek ellenére sem csökken a fényszennyezés, hanem épp ellenkezőleg, évről évre nő. Egy újonnan, a JAMA Network Open folyóiratban publikált kutatásban azt mérték fel kínai szakemberek, hogy vajon az ő nagyvárosaik esetében ennek van-e hatása a lakosság alvási zavaraira.

A világon évente 2,2 százalékkal nő a fényszennyezés, Kína ebben világelső, mintegy háromszor nagyobb, évi 6 százalékos növekedésről számolhat be, sajnos.

A szakemberek a Weibo (ez a Facebookhoz hasonló kínai közösségi oldal) posztok között álmatlansággal kapcsolatosakat kerestek, 336 nagyváros lakói körében. A nagyvárosok fényszennyezettségét műholdas mérések segítségével, 500 méteres felbontással állapították meg, s ebből kiszámították az adott lakost éjszaka érő mesterséges fénylés mennyiségét.

A fényszennyezés az anyagcserénktől a mentális egészségünkig számos élettani funkciónkra káros hatású. Ezek közt egy csupán az alvászavar, alvásképtelenség, közismert idegen szóval inszomnia. Az ezzel kapcsolatos közösségi média posztok felmérésében olyan adatokat kaphattak a kutatók, amelyek az alvásprobléma spontán, valós idejű kifejezése, így nem léphet fel ez esetben például a rossz emlékezet félrevezető hatása.

Több mint 1,1 millió poszt szólt az alvásképtelenségről a vizsgált egy év alatt. A kapott adatok összehasonlító elemzéséből – nem meglepő módon – arra jutottak, hogy ahol nagyobb volt a fényszennyezés mértéke, ott a lakosok többször is posztoltak az álmatlanságukról a közösségi média felületén. Az összefüggés még szorosabb volt akkor, ha nagy volt a légszennyezettség, és magas is volt a hőmérséklet az adott városban.

Kínában nincs egyelőre standard szabályozó a városépítések során a közvilágítás kialakítására, így gyakran nem megfelelő, feleslegesen szóródó fényforrásokat találni a városokban. Az, hogy egy városban mennyire jelentős mértékű a fényszennyezés, a város fejlesztési szintjétől nagyban függő adat volt. Ez a szabályozatlanság más fejlődő országokra is igaz világszerte. A kutatók hangsúlyozták, a lakosság egészsége érdekében is fontos volna mielőbb megalkotni azokat a szabályokat, amelyek a fényszennyezettség mértékét a lehető legkisebbre csökkentik.