4×4 kaland: Tudós leszek!
Kékvércsefiókákról és gyerekekről, madárgyűrűzésről és terepautózásról szólt ez a nap a Jászságban.
EGYET MÁRIS KIJELENTHET: a légkondi győzi a kinti 37 fokot; majd azzal folytatja Palatitz Péter, hogy gyorsulni is jól gyorsul a mutatóba kapott Kodiaq, szerencse, hogy aligha lapul itt traffipax. Ő és munkatársa, Simon Gergely bemutató madárgyűrűzésre jött a Tudós leszek! tábor gyerekcsapatához. „Lapos ez a terület, de erősen szikes; amikor esőt kap, szappanosra tud ázni a talaj, az év nagy részében így csak 4 x4 hajtással, terepjáróval tudunk itt mozogni. Merthogy ha esik, ha fúj, nekünk mindenképpen oda kell jutnunk a költőládáinkhoz.”
„Az biztos, hogy mi 8 óra után indulunk el kerékpárokkal Jászboldogházáról, a táborból. Péter azt mondta, körülbelül 20 perc lesz így az út. Szerintem úgy 8:45 körül érünk oda, de ez főleg a kicsik tempójától függ” – jött az üzenet még előző nap a két szervező pedagógustól, Rákosi-Szabó J. Patriktól és Burik Bernadett-től. És valóban, fél 9 tájban, a bekötőútra fordulva szép hosszú karavánt pillantunk meg: alul két kerék, fölül sárgálló láthatósági mellény vagy harminc apróbb- nagyobb példányban: ez csak a Tudós leszek! tábor gyerekcsapata lehet. A libasor végére állva a fészkelőládás facsoporthoz kísérjük a konvojt. Simon Gergely már a helyszínen, minden akkurátusan előkészítve, a gyerekek körbeveszik a Kodiaqon rögtönzött mérő- és gyűrűzőállomást, Péter pedig bele is vág izibe, mert a szik fölött már perzsel a forróság.
„A kékvércsefiókák júliusban repülnek ki, így aztán nálunk, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnél az egyik fő műsorszám ilyekor, hogy aki bírja a hőséget, odakint van, és kékvércséket gyűrűz.”
Kétszáz fészkelőládával dolgoznak Péterék a Dél-Jászságban, és heti rendszerességgel kimennek mindegyikhez, mert így rengeteg fontos információhoz juthatnak a kékvércseállomány költési sikerével kapcsolatban. „Tavaly egy vihar minden második fát kidöntött a telepen, közel hatvan fészek elpusztult, a fészekaljak harmada odalett. Mi most azon igyekszünk, hogy valamelyest helyreállítsuk az állományt” – magyarázza, közben már odatámasztja a létrát az első fához, indul összeszedni a gyűrűzésre érett vércséket.
Péter rutinos előadó, kiskamasz hallgatóságával is rögtön megtalálja a közös hangot. Mesél a 15 dekányi (az annyi, mondja, mint egy szalámis szendvics) vércsefiókák farkas-étvágyáról és gyarapodásáról, arról, hogy 24 nap alatt felnőttsorba lépnek, felkészülnek a 8-9 ezer kilométeres útra; stratégiai elemzést ad a kékvércse vadászmódszereiről, elmagyarázza, miért kell egyszer használatos papírzacskóban dédelgetni a méréshez és gyűrűzéshez begyűjtött fiókákat, meg persze a gyűrűzés menetét is megmutatja.
A gyerekek elkerekedett szemmel figyelnek, Patrik közben pár szóban beavat a tábor- szervezők filozófiájába: „Olyan témaköröket igyekeztünk összeválogatni a Tudós leszek! környezetismereti tábor programjába, amelyek révén a gyerekek bővíthetik intézményi keretek között szerzett ismereteiket, és felfedezhetik a természet szépségeit, amelyeket, habár jóformán kéznyújtásnyira vannak tőlük, a hétköznapokban nem vesznek észre. Amikor megismerkedtünk Péterrel, és megtudtuk tőle, hogy táborunkhoz nagyon közel van az ő kékvércsetelepük, kapva kaptunk a lehetőségen. Idekint a pusztán a látvány, a távlatok, az illatok és hangok igazán különleges légkört adnak a foglalkozáshoz.”
Miután a gyerekhad visszaindul ebédelni, Péterrel kicsit örömködünk még az autóval, próbálgatjuk, mi mindent tud az off-road funkció. „Huszonhárom éves, tényleg hardcore viszonyokra tervezett terepjáróm van, szóval nem nagyon értek a modern autók elektronikájához, de látom-hallom, hogy most, amikor lassítok, bekapcsol a radar, és minden növényt, ami felbukkan körülöttünk, potenciális veszélyforrásnak minősít. Ez az amúgy igen fontos extra terepi használatban sok SUV-nál probléma lehet, mármint akkor, amikor lépésben kell magas fűben haladni. Azt nem tudom, hogy a Kodiaqon ki lehet-e kapcsolni, lássuk csak: aha! igen! (A pittyegés abbamarad.) Most is azt mutatja a képernyő, hogy menet közben folytonfolyvást akadályokkal kerülünk szembe – mármint a terepi növényzetet érzékeli így az elektronika. De már nem sipog…”
Így hat a termékenységre a klímaváltozás
Úgy tűnik, a hőhullámok többek között a fogantatásokra is hatnak.
Új rákkezelési módszereket vezetnek be itthon
A Szegedi Tudományegyetem hazai szinten kiemelt szerepet tölt be az innovatív rákkezelésben.
A mesterséges intelligencia valós idejű jelnyelvi tolmács lehet
A hallássérültek számára hatalmas előrelépés volna egy olyan applikáció, amely az általuk jelnyelven elmondottakat mások számára érthető szöveggé alakítaná.
Szempillánk ideális a vízlepergetéshez
Míg az ember testszőrzete az evolúció során igen jelentősen lecsökkent, a szempilláink megőrizték méretüket.
Felmérték, mennyi szenet raktároznak az ember készítette tárgyak
Az építőanyagoktól kezdve a hétköznapi használati tárgyakig rengeteg olyan tartós dolgot készít az ember, amelynek összetevői közt a szén is szerepel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
