Világító szörfdeszka adhat védelmet a cápák ellen

A világ cápatámadásainak jelentős része Ausztrália vizeiben történik, így könnyen érthető, hogy ausztrál kutatók igyekeznek megoldást találni e problémára. Miközben a cápákat a támadások miatt irtják is, ezek a tengeri ökoszisztémában igen fontos csúcsragadozók vészesen fogynak. Épp ezért olyan módszert kell találni az emberek védelmére, amely nem jár a cápa elpusztításával. A Macquarie Egyetem vezette csoport nemrégiben a Current Biology folyóiratban mutatta be azt a cápabarát módszert, amely képes megóvni a támadástól a szörfösöket.

Dr Laura Ryan a cápák látását kutatja, a szaktudása és a kollégái segítségével végzett részletes kísérletezés eredményeként született meg a lehetséges megoldás. A cápák nem látnak színeket és nem látnak kifinomult részleteket se, viszont távolról észreveszik a nekik élelemnek tűnő alakzatokat. „Kiváló tehetségük van a körvonalak felismerésében” – mondta Dr. Ryan.

Számos tengeri állat védekezik úgy a hasonló látású ragadozói ellen, hogy testén világító foltok jelennek meg – ha egy alattuk úszó ragadozó ránéz, a felülről érkező napfény ellenében így nem az étvágygerjesztő sziluettet, hanem egy fénylő valamit lát, ami még véletlenül se emlékeztet az ennivalóra. E módszerrel a potenciális zsákmányállatok elmossák a saját körvonalaikat – a kutatók hasonló módszerhez folyamodtak most.

A cápa rossz látása felelős azért is, hogy a szörföst, vagy az úszót fókának – a kedvenc zsákmányának – vélje. Pont emiatt is olyan veszélyesek a nagy fehér cápák az emberre nézve, és pont ez teremti meg a védekezés lehetőségét is. Mi van akkor, ha a vonzó sziluettet megbontjuk néhány fényfolttal? Vajon a részleteket nem felismerő cápa így már nem gondolja élelemnek?

Dr. Ryan hat éven át járt a dél-afrikai Mossel-öbölben, ami hírhedten hemzseg a nagy fehér cápáktól. Egy 1,2 méter hosszú, hungarocell-jellegű anyagból készült műfóka segítségével vizsgálták a cápákat. Amikor a műfókát hajóval vontatták a vízen, azt igen gyakran megtámadták a cápák, azonban ha LED világítást erősítettek a műfóka hasára, a helyzet jelentősen megváltozott.

A kutatók különféle módon elhelyezett világítással kísérleteztek. Amikor telerakták lámpácskákkal a műfóka alját, az rendkívül hatékonynak bizonyult, azonban költség, energia és praktikusság szempontjából nem ez volt a legjobb. Ha villogó fényeket használtak, az nem volt hatékony.

Sok kísérletezést követően arra jutottak, hogy a legmegfelelőbb a fóka testén keresztirányban (a mozgás irányára merőlegesen) néhány fénycsíkot elhelyezni. A cápa ugyan látta a tárgyat, ám az kis darabokra esett szét a szemében, és így már nem tekintette zsákmánynak, nem támadott rá. „Olyan, mint egy láthatatlanná tévő köpönyeg” – mondta Nathan Hart professzor. Hozzátette, a feldarabolt sziluett viselkedésének és látásának jellemzőit használja ki, azonban a fényeknek megfelelő erősséggel és alakzatban kell világítaniuk.

Nem véletlen, hogy a csíkos mintázatú világítás tűnt a legjobbnak. A természetben is gyakran öltenek csíkokat az állatok azzal a céllal, hogy megzavarják környezetük más lakóit, elmossák körvonalaikat, a világítással pedig a tengeri állatok alakítják át a sziluettjüket.

Azt egyelőre nem tudták tesztelni a kutatók, hogy vajon a szörfdeszkák is védhetők-e így. Ennek az az egészen könnyen érthető oka, hogy nem engedélyezték a szörf alakú csalitárgyak használatát, az élő szörfösök védelmében. Ezek a tesztek tehát még hátra vannak, illetve azt is szeretnék megvizsgálni, hogy az álló (hullámra váró) szörfdeszka is védett lehet-e a világítással. Arra is szükség lesz, hogy más, az emberre időnként rátámadó cápafajok, például tigriscápák, bikacápák is megtéveszthetők-e ezzel.

Amíg minden kísérletet el nem végeznek, addig várniuk kell a szörfösöknek is, de az elvi lehetőség adott arra, hogy a kifejlesztett módszerrel emberek épségét, életét lehet majd megmenteni – nem beszélve a veszélyeztetett cápákéról.