Fürdőszobáink hívatlan lakóit vizsgálták

A bolygónk legsokszínűbb élőlényei a mikrobák, amelyek a föld mélyétől a levegőig mindenféle közegben megtalálhatók, beleértve a nagyobb élőlények testét is. Ez utóbbi, vagyis a más élőlények szervezetében és külső felületén élő mikrobaközösség ma már közismert neve a mikrobiom, amelyről tudjuk, hogy ugyanolyan fontos része az életműködésnek, mint maga a szervezet. Mikrobiomja azonban lehet például a metrónak , vagy akár a mikrosütőnek is, egy új kutatásban azt vizsgálták meg, a fürdőszobák mikrobiomja milyen összetételű.

A fürdő a konyhához hasonlóan olyan hely lakásunkban, ahol meleg van és magas a páratartalom, ez pedig kedvez a mikrovilág képviselőinek. Ezzel szemben azonban a környezet súlyos kihívásokat is tartogat számukra, a saját testünk tisztításához vagy a fürdő takarításához használt anyagok formájában. Egészen könnyen érthető tehát, hogy a lakások, így a fürdő mikrobaközössége is a lakótól függ, egyrészt a személyes mikrobáitól, étrendjétől, földrajzi helyétől, másrészt például a takarítási-tisztálkodási szokásaitól is.

A kutatók a fogkefék és a zuhanyrózsák mikrobaközösségét vizsgálták meg a speciális, baktériumokra szakosodott vírusok, a fágok közösségének felmérésével. Fágokat mindenhol lehet találni, ahol baktérium is van, így a fürdőszobai eszközeinken kialakult biofilmeken (mikrobák alkotta, nem biztos, hogy látható bevonaton) is. A fágok jellemzőek a baktériumközösségre, így a sokféleségük a baktériumok sokféleségét is jelzi, ám emellett alakítói is annak, ahogy egy ragadozó is alakítja az élőhelye zsákmányállatainak közösségét.

A kutatók most arra jutottak, hogy 616 beazonosítható fág lakott a vizsgált fürdőkben. Eltért a fogkefékben és a zuhanyrózsákban lakó közösség, de a minták között általánosságban egy egészen kis átfedést azért kimutattak. A zuhanyrózsákban igen gyakori Mycobacteriumokat vadászó fágok kapcsán azonban érdekes mintázatot találtak a szakemberek.

A legtöbb ezekre szakosodott fág többféle Mycobacteriumot is megtámadott. Ez amiatt különösen fontos felfedezés, mert a zuhanyban olyan Mycobacterium is él, amely egy nem tuberkulózisos tüdőfertőzést (NTM) okozhat, és így ezeket zuhanyozás közben az ember be is lélegezheti.

Mire is lehet jó egy ilyen, a vírus-baktérium közösség egymásra ható csoportjait vizsgáló kutatás? Könnyen elképzelhető egy olyan jövőkép, ahol a lefolyóból áradó kellemetlen szagokat bakteriofágokkal szünteti meg az ember, vagy épp a vírusokat használja fel a fürdők tisztán tartására.

Mivel az életünk elképesztően nagy részét épített környezetünkben töltjük, különösen fontos lenne, ha az ember számára előnyös összetételűen tudnánk tartani e környezet mikrobaközösségét. Ezen felül a környezetünk mikrobáit támadó fágok megismerésének akár gyógyászati szempontból is lehet jelentősége, találhatunk olyan fágokat, amelyekkel betegséget okozó baktériumot lehet elpusztítani.