Alkalmazkodik a tavaszi fagyhoz az erdei szamóca

Kevés kellemesebb találkozás van egy nyár eleji erdei séta során, mint amikor az ember egy érő szamócáktól pirosló rézsűt vagy tisztást talál! Az erdei szamóca (Fragaria vesca) és kerti rokona sokunk kedvence, azonban a zamatos gyümölcs létrejöttét is veszélyeztetik a tavaszi fagyok.

Azok a fagyok, amelyek ráadásul a klímaváltozással szélsőségesebbé váló időjárás miatt ma már a gyümölcstermesztéssel foglalkozók rémálmai. A klímaváltozás számos növényt a számára távolról sem ideális körülmények közé kényszerít, amelyhez persze, ha van lehetősége, igyekszik alkalmazkodni.

A termesztett növényeinket leginkább a termés mennyisége és íze szerint nemesítettük, mindezek a tulajdonságok sokszor az adott növény ellenálló képessége kárára rögzültek a kertészeti fajtákban. A termesztett szamóca különösen érzékeny a késői fagyokra, miközben erdei rokonai sokkal ellenállóbbak. A Karlsruhei Műszaki Egyetem szakemberei az erdei szamóca fagytűrésének titkát tárták fel, munkájuk az ellenállóbb termesztett eperfajták kinemesítéséhez ad segítséget.

A kutatók fagytűrő és fagyérzékeny erdei szamócákat hasonlítottak össze, így kideríthették, mik azok a molekuláris-, biokémiai-, anyagcsere- és élettani különbségek, amelyek lehetővé teszik, hogy a növény elviselje a fagyot. Kiderült, hogy a fagytűréshez egyes gének már a fagy bekövetkezte előtt erőteljesebb hatást kell kiváltsanak a növényben, így termelődhetnek a szamóca sejtjeiben fagyálló anyagok. Más tulajdonságokat azonban maga a fagy érkezése aktivál – a kutatóknak most az ezekért felelős genetikai hátteret sikerült feltárni.

„A jövőben ezeket az eredményeket felhasználhatjuk arra, hogy olyan szamócát termesszünk, amely például a fagyálló fehérjékből többet állít elő. Ráadásul ehhez géntechnológiára se lesz szükség, hanem hagyományos keresztezéssel megoldható” – magyarázta Peter Nick professzor, a kutatás vezetője.

A szamócákban lejátszódó molekuláris folyamatok ismerete révén pedig majd az így kinemesített fajták közül könnyen kiválaszthatók lesznek a fagynak leginkább ellenállók. A kutatás egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy a különféle vad növényeket, illetve a termesztett növényeink variánsait őrző génbankoknak mekkora szerepük is lehet a jövő ellenálló terményeinek kinemesítésében.