Ügyes trükkel vehetnek rá minket a gyümölcsvásárlásra

Az ember hajlamos antropomorfizálni számtalan, nem emberi dolgot, állatot vagy tárgyat egyaránt. Ez ugyan legtöbb esetben nem igazán pozitív hatású, egy új ötlet a jó oldalát mutatja meg annak, ha a tárgyakat emberi tulajdonságokkal ruházzuk fel.

Az érzelmes vásárlók szívére hatnak azok a feliratok, amelyek szomorkodó „szingli” banánként ábrázolják az egyedül maradt banánokat, és a tapasztalatok szerint növelik ezeknek a nagyon nehezen eladható gyümölcsöknek az eladási arányait.

A Bathi Egyetem számolt be a Psychology & Marketing folyóiratban a vizsgálatairól.

A 2024-es számítások szerint évi 1,05 milliárd tonna élelmiszer válik szemétté, az ENSZ előrejelzése szerint 2030-ra megduplázódik, 2,1 milliárd tonnára nő. Jelenleg csak a kiskereskedelemben 131 millió tonna eladásra szánt élelmiszert dobnak ki, leginkább a szabványtól eltérő küllemű árukból, illetve a finnyás vevők miatt.

Épp ezért elég sokan kutatják azt, mit lehet tenni, hogy a tökéletlen árut is el lehessen adni. (Nyilvánvalóan szükség van a kereskedőbe vetett bizalomra is ahhoz, hogy a vevő higgyen abban, hogy a nem tökéletes küllemű zöldség vagy gyümölcs még finom, és fogyasztható.) Vajon mit vált ki a potenciális vevőből, ha az árucikket vidám vagy szomorú emberi tulajdonsággal tüntetik fel?

A kutatók egy nagy német szupermarket lánc (REWE) üzleteiben végeztek kísérleteket a „szingli” banánokkal. Egy részüket szomorú szingliként feliratozták, egy másik részüket pedig vidám szingliként, kontrollként egy harmadik csoportban nem voltak érzelmet kifejező szavak, csak annyi, hogy ezek a banánok is eladók.

A kutatók azt vizsgálták, hogy óránként hányat tudtak eladni a három csoportba tartozókból. A kísérletet banánon túl paradicsommal is elvégezték, valamint a bolti tesztek után egy online teszt is készült, amelyben virtuálisan lehetett választani, és a választáson túl számos más adatot is mérni tudtak.

Már a vidám banánokból is 5,4 százalékkal többet vásároltak, mint a semlegesből, de a szomorú banánok eladási aránya 58 százalékkal több volt, mint az érzelmek nélkül kínált magányos banánoké. Ezt csak akkor lehetett felülmúlni, ha a magányos (de amúgy tökéletes) banánokat jelentős árengedménnyel kínálták. Azonban árcsökkentésre nem mindig adódik lehetőség, az érzelmi befolyásra viszont igen.

A kutatók szerint tehát az árucikk antropomorfizálásával, érzelmek hozzáadásával jelentősen csökkenthető az élelmiszer-pazarlás. A vásárlók együttérzését, sajnálatát kihasználó módszer jól alkalmazható, kimondottan olcsó. Ugyan a csokorból szállítás közben kiszakadt, vagy egyes vevők által letépett magányos banánok esete nem tűnik túl nagy résznek a globális pazarlásban, de korábbi kutatás már kimutatta, hogy a kiskereskedelemben kidobandó élelmiszer legnagyobb részét ezek a leszakított banánok teszik ki.

Jelenleg nem világos, hogy vajon hosszú távon érzéketlenné válnak-e az emberek a szomorú banánokkal szemben, de egyelőre biztosan kiváló megoldást jelent az élelmiszer-pazarlás csökkentésére. Persze az se világos, mi az oka annak, hogy a magányos banánokat vagy paradicsomokat egyébként nem veszik meg az emberek.