Kína 2031 körül hozna haza marsi kőzetmintát

2003-tól, az első kínai tajkonauta sikeres űrutazásától kezdődően Kína lépésről lépésre fokozatosan űr-nagyhatalommá nőtte ki magát. Robotikus missziói ma már világszínvonalú teljesítményt nyújtanak, és a jövőre vonatkozó terveikkel akár az élre is törhetnek hamarosan. E tervek szerves része a Mars-kutatás, amelynek során 2031 körül már kőzetmintát is szeretnének hazahozni.

A közös amerikai-európai mintaszállításból addig biztosan nem lesz semmi, ha lesz is valaha egyáltalán (persze ehhez majd az új NASA-vezetésnek is bizonyára lesz néhány szava). A kínai űrkutatásban dolgozó szakemberek nemrégiben tették közzé azokat a terveiket, amelyekben a Tianven-3 űrszondát nevezték meg a majdani marsi minták felelősének. A szakemberek mérlegeltek számos lehetséges leszállóhelyet – ezeknek nemcsak a le- és felszálláshoz kell fizikailag alkalmasnak lenniük, beleértve a porviharokat is, hanem olyan környezettel is kell rendelkezniük, ahol, ha volt valaha marsi élet, ennek a nyomai fellelhetőek.

A NASA-ESA tervek szerint a Perseverance marsjáró által begyűjtött és lezárt számtalan, sokszínű környezetből vett minta elég jól összeválogatott sorozat lehetne, ezeket ott hagyni a Marson valószínűleg pótolhatatlan tudományos veszteség volna. Egy ideális világban az űrhatalmak versengés helyett összefognának, és ezzel az egész emberiség nyerne, azonban sajnos nem ideális világban élünk.

A Tianven-3 misszióhoz 2028-ban két rakétaindítással kezdene bele Kína, mivel nincs elég nagy teherbírású rakétájuk egy ekkora űrszonda egyben való feljuttatásához. A marsi leszállóhely szolgálna a mintagyűjtés helyszínéül is, és onnan is startolna el a mintákkal fedélzetén a hazafelé tartó űrszonda. Hasonló módszerrel már hoztak haza holdi kőzetmintákat 2020-ban és 2024-ben. A holdi mintagyűjtést akár jelmezes főpróbának is értékelhetnénk – bár a marsi manőverek számos szempontból jóval bonyolultabbak, mint a holdiak.

A kutatók 86 lehetséges helyszínt vettek számításba, ezek jórészt a Chryse Planitia és az Utopia Planitia területén vannak, amelyek olyan, egykor víz járta, változatos geológiai jellemzőkkel bíró helyszínek, ahol esélye lehetett az életnyomok fennmaradásának. Vízpartok, folyóvölgyek, folyótorkolatok, ősi tavak és hasonló helyek vannak a tervben szereplők között. A Tianven-1-hez képest új műszereket is szeretnének a kutatók elhelyezni a leszállóegységen, amelyek segítségével az egykori esetleges élet nyomaira utaló jeleket felderíthetnék, legyen szó ásványi anyagokról, vagy mikrofosszíliákról.

A kínai tervekből egészen világosan látni lehet, hogy ambiciózus módon meg akarják előzni a NASA-t és az ESA-t, és valljuk be, jó eséllyel sikerülhet is nekik. A kínai űrszakemberek a majdani marsi mintákból más országok kutatói számára is biztosítanak majd vizsgálni valót, így a kínai siker az egész emberiség sikere is lesz majd.