Ez volt a legrégebbi emlőselőd

270-280 millió évvel ezelőtt, a perm időszakban a bolygónk egészen más volt, mint ma: a Pangea szuperkontinens uralta, amely szinte a két sarkvidéket összekötő óriás földrész volt, Mallorca pedig a korabeli Egyenlítő régiójában volt, a szuperkontinens részeként. Az éghajlat is más volt, rendkívül szélsőségesen váltakoztak a száraz és a csapadékos évszakok. Ebből az időszakból származik az az állatcsoport, amelynek egy ága azután a mai emlősökig vezetett.

Ezen állatok egy csoportja, a gorgonopszidák olyan, mára kihalt ragadozók voltak, amelyekből az emlősök kifejlődtek, mintegy 50 millió évvel később. Melegvérűek voltak, ám tojással szaporodtak, és köztük alakultak ki a világ első kardfogúi. Nagyjából olyan állatokat képzeljünk el, mint egy fül és bunda nélküli kutyát.

Azonban eddig ezen állatok képviselőit csak a magasabb szélességeken (Dél-Afrika, Oroszország) találtuk meg. A Mallorca szigetén előkerült maradványok viszont a korabeli Egyenlítő vidékéről származnak, az állat egy kisebb-közepes termetű, nagyjából egy méteres jószág volt.

A nagy számban fennmaradt csontok meglepetést jelentettek a szakembereknek, koponyatöredékek, gerinc, borda, lábcsontok is előkerültek. „Valószínűleg ez a bolygónk legősibb gorgonopszidája” – mondta Josep Fortuny, a kutatás egyik vezetője. „A Mallorcán talált egyed legalább 270 millió éves, és a világon e csoport képviselői legalább egy kicsivel fiatalabbak nála.”

A szinte teljes hátsó láb a kutatók számára lehetővé teszi, hogy az állat mozgásáról is képet alkossanak. A gorgonopszidák lábai nem oldalirányban szétterülők voltak, mint a hüllőkéi, hanem már alátámasztották a testet, ám annyira még nem, mint a mai emlősöké. Valamiféle átmenetnek lehet tekinteni őket, hatékonyabban gyalogoltak és futottak már, mint a hüllők. A megtalált kardfog egyértelművé teszi az állat étrendjét.

A maradványok korabeli környezete egy folyó ártere lehetett, ahol ideiglenes tavak is álltak, ivóvizet biztosítva a régió állatainak. Olyan növényevők is éltek itt, mint a gyíkszerű Captorhinidae család képviselői, amelyekről úgy sejtjük, hogy a gorgonopszidák zsákmányállatai közé tartozhattak. A most talált állat a saját ökoszisztémájában csúcsragadozó lehetett.

A Baleár-szigetek ugyan nem túl nagy földrajzi területet foglalnak el, ám őslénytani szempontból igen fontosak. Itt került elő a világ legrégebbi szúnyog-ősmaradványa, több ezer faj képviseli az ammonitesz-féléket, megtalálták itt a lovak és a vízilovak őseit is, óriáscápát is, illetve ősi korallzátonyra is rábukkantak. A most leírt gorgonopszida esetében nem tudták a kutatók meghatározni, hogy pontosan milyen faj képviselője lehetett a DA21/17-01-01 sorszámon nyilvántartott ősmaradvány.