Gyors vándorlásba kezdtek az ökoszisztémák

A változékony, az évszakoknak megfelelő időjárás már a múlté, helyette itt vannak az extrém körülmények, például a tavasz a télben vagy éppen tél az őszben – a mi régiónkban lényegében már csak két jól elkülönülő évszakra számíthatunk a jövőben. A változások immár nem évezredekben vagy évszázadokban érezhetők, hanem rövidebb időszak alatt, emberi léptékben is.

Az utóbbi évtizedekben nemcsak az emberi migráció kapcsolt nagyobb fokozatba, hanem egy 2011-es tanulmány alapján komplett ökoszisztémák, évente akár 17 kilométert is megtéve szinte száguldanak a hűvösebb pólusok felé – ez óránként közel 2 centimétert jelent. Habár a kutatás picit sem friss, ennek ellenére lehetséges, hogy a sebesség tovább nőtt az elmúlt 14 évben.

A fákkal és cserjékkel együtt mennek a madarak, emlősök, rovarok, gombák, azaz minden, ami a korábbi helyen már képtelen lenne életben maradni. Az ökoszisztémák vándorlása egyetlen emberi élet alatt is könnyen megtapasztalható.

Gyors változások

„Beszéltem Norvégiában élő emberekkel, akik a tundrán születtek, és akiknek a városa most egy erdő közepén található. Mindez már jó ideje folyik, és egyre gyorsul. A fák egyre gyorsabban mozognak észak felé, néhány helyen pedig már elfogyott a föld, mert az északi sarkkör, a Jeges-tenger megállította a növényeket” – mondja Ben Rawlence brit író, a Black Mountains College (BMC) igazgatója egy podcastban.

A jelenleg a walesi Black Mountains között élő író – aki évekig élt Afrikában és az Egyesült Államokban, és aki újságíróként, politikai elemzőként, aktivistaként, emberi jogi kutatóként is dolgozott – alapította ezt a klímaváltozással foglalkozó intézményt Walesben. A főiskola, az általa az Északi-sarkvidéken tapasztaltakból merítkezik, Rawlence-t többek között ez az északi terület késztette arra, hogy megpróbálja megérteni a szükséges változtatások sürgősségét. Megérteni a folyamatosan alakuló helyzetet, ahol csöppet sem a szén-dioxid csökkentése a fő probléma.

Mindez az életmódunkról, a természethez való bomlasztó hozzáállásunkról szól

– mondja a többek között nemzetközi kapcsolatokból diplomázott iskolaalapító.

Az Északi-sarkvidék 1979 óta négyszer gyorsabban melegszik, mint a Föld bármely része, és éppen emiatt vonzó a különféle fafajok új élőhelyeként. Persze ezzel nem tekinthetjük megoldottnak az erdők és a felmelegedés között kialakult helyzetet, hiszen az őshonos erdők által hátrahagyott területeket könnyen birtokba vehetik a különféle inváziós élőlények. Ezt a problémát jelenleg az adott helyszíneken próbálják orvosolni a helyi gazdaságok és faiskolák által termesztett, éghajlathoz alkalmazkodó fapalánták ültetésével Julie Etterson és Meredith Cornett kutatásainak elvei alapján, így zárva ki az idegen fajok megjelenését.

Alkalmazkodni kell

Mivel kézzelfogható, bőrünkön érezhető változásokat nem sikerült elérni a globális felmelegedés megállításában, ezért minden erőnkkel az alkalmazkodást kell fő prioritásnak tekintenünk. „És ez az, amit a főiskola gyakorlati szempontból próbál tenni. Rövid tanfolyamokat tartunk a regeneratív kertészettel, komposztálással, sarjerdővel, a fakitermelés módjaival kapcsolatban az erdő kivágása nélkül. Tartunk lakossági előadásokat az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásról, elvonulásokat önmagunkkal, a világgal és egymással való kapcsolatunk újragondolásáról” – vázolja az általuk nyújtotta lehetőségeket Ben Rawlence.

Mint hozzáteszi: az afrikai Száhel-övezetben, amely egy nagyon érzékeny régió, már láthatjuk a globális felmelegedés éghajlati hatásait.

„Hol máshol tekinthetnénk történelemnek a bolygón az éghajlatváltozást, mint ahol már megtörtént?” – teszi fel a kérdést. Hiszen bepillantást nyerhetünk a jövőbe, tanulmányozhatjuk és megtanulhatunk néhány gyakorlati, érzelmi és pszichológiai leckét, hogy felkészüljünk erre a közelgő és mindenkit érintő változásra.

A globális felmelegedést elfogadhatjuk tényként vagy tagadhatjuk is, az okairól pedig legjobb tudásunk szerint alkothatunk véleményt, de abban valószínűleg mind egyetértünk, hogy valami nincs rendben például az időjárással. Ideje cselekedni! A kérdés már csak az, hogy mit.