Így tisztul alvás közben az agy

Ébrenlétünk idején, az agyunk fokozottabb működése során számos olyan vegyület halmozódik fel benne, amelyek salakanyagnak tekinthetők, ez az alvás során kimosódik. A jótékony agymosás folyamata során a agyban lévő úgynevezett glimfatikus rendszer periodikus és összehangolt ér-összehúzódások segítségével távolítja el a káros anyagokat.

E pumpa működését, amint azt a Cell folyóiratban  nemrégiben közzé tette egy dán kutatócsoport, a noradrenalin (norepinefrin) nevű idegi ingerületátvivő vegyület szabályozza. Az is kiderült a kutatásból, hogy a gyakran használt zolpidem hatóanyagú altató gátolja az agy ezen tisztulási folyamat hatékonyságát.

Az agyban felhalmozódó elhasznált fehérjék több idegrendszeri betegség, mint például az Alzheimer-kór kialakulásával is összefüggésben lehetnek, ezért különösen fontos megérteni, miként működik az agy öntisztító rendszere.

A kutatók egerek agyát vizsgálták ébrenlét és alvás közben, olyan módon, ami lehetővé tette a természetes mozgásukat és később természetes elalvásukat. Ez újdonság volt, mivel eddig altatószerekkel elaltatott egerek agyát vizsgálták csak, vagyis nem a természetes úton elért alvásukat. Most az ébrenlét és az egyes alvásszakaszok idején egyaránt mérték az agyi áramlásokat, az izom-összehúzódásokat, és az agytevékenységet.

Az korábbi vizsgálatokból ismert volt már, hogy az agytörzsben termelt és periodikusan kibocsátott noradrenalin 50 másodpercenként összehúzódásra készteti az agyi ereket a mélyalvás szakaszai során. Most az is kiderült, hogy nemcsak az erek mozognak, de a glimfatikus rendszer által pumpált, ereken kívüli folyadék (ez az agyi-gerincvelői folyadék, közismertebb nevén agyvíz) is e ritmus szerint áramlik.

A kutatók szerint, bár a felfedezés egerekkel történt, igen valószínű, hogy az embernél is pont így működhet, de természetesen ezt külön kutatásban kell majd igazolni. A hullámzó noradrenalin-mennyiség és vele párhuzamos érösszehúzódások egyébként megvannak az embernél is.

Az elmúlt években az alvás minősége és egyes idegrendszeri betegségek közti összefüggés vizsgálata egyre során egyre nagyobb figyelmet kapott, hogy a neurodegeneratív betegségeket gyakran előzi meg alvásprobléma. Azt is tudjuk, hogy egyre többen használnak altatókat, de azt nem, hogy ezeknek miféle hatásuk lehet azon felül, hogy segítik az alvást, vajon egészséges alvás-e az, amit ezek segítségével elérhetnek az emberek.

Muszáj, hogy az emberek, mielőtt döntenek, hogy bevesznek egy altatót, tudják, miféle következményekkel járhat az. A kutatók bíznak abban, hogy a felfedezés hozzájárulhat ahhoz, hogy valóban pihentető, az agyat helyreállító módon aludhassunk.