Sosem volt még ilyen közel az éjfélhez a végítélet órájának mutatója

Az emberiség jó ideje maga alatt vágja a fát, ennek első, mindenki számára nyilvánvaló jele az atomfegyverkezés volt. Az elmúlt évtizedekben azonban más téren is tettünk azért, hogy egyre közelebb kerüljön a végzet, így például a klímaváltozás, fertőző betegségek, mesterséges intelligencia, illetve a katonai konfliktusok terén is.

Az óra 1947-ben indult, akkor még 7 percünk volt éjfélig, az azóta zajló politikai és fegyverkezési helyzet határozta meg, épp merre mozdul a mutató. Az 1963-as atomcsend egyezmény aláírásakor például visszaugrott 12 perccel éjfél előtti időre, de a kommunista blokk és a Szovjetunió felbomlása is hasonló hatású volt, 1990-ben még 17 percünk volt hátra. Azonban 1991 óta szinte folyamatosan romlott a helyzet.

Az óra mutatója utoljára két éve mozdult, akkor 90 másodperccel voltunk éjfél előtt, 2025-ben már csak 89 másodperc van hátra.

A végítélet órája aktuális állását az Atomtudósok Tudományos és Biztonsági tanácsa teszi közzé, e testület megalakulása óta a tudomány élvonalában dolgozókból áll, jelenleg 9 Nobel-díjas a tagja. A szakemberek közleménye szerint a helyzetért leginkább az USA, Kína és Oroszország felelős, ők is tehetnék azért a legtöbbet, hogy csökkenjen az emberiségre leselkedő veszély. A szakemberek szerint azonnali cselekvésre van szükség.

A végítélet órájának célja az volna, hogy globális párbeszéd alakuljon ki azokban a témákban „amik olyannyira valós egzisztenciális veszélyt jelentenek, hogy a tudósok is álmatlanul forgolódnak miatta” – mondta Dr. Daniel Holz, a tanács vezetője. „Az országok vezetőinek megbeszéléseket kellene folytatni a globális kockázatok csökkentéséről, mielőtt még túl késő volna.” A szakemberek sajnos az eddigiekben ennek az ellenkezőjét látták, ezért is döntöttek az óra előreállítása mellett.

A szakemberek szerint továbbra is jelentős a veszélye az atomfegyverek használatának, miközben a korábbi egyezmények felbomlanak, az arzenál növekszik. „Oroszország felfüggesztette az Új START egyezmény aláírását, és visszavonta az Átfogó Atomcsend Egyezmény (CTBT) ratifikációját. Eközben Kínában gyarapodik a nukleáris arzenál, az USA pedig már nem az óvatosság hangja, sőt, azon a véleményen van, hogy lehetséges korlátozott atomfegyver-használattal célt érni bármiben. Ez pedig igen könnyen elvezethet egy kiterjedt atomháborúhoz.

A mesterséges intelligencia fegyverekbe, hadviselésbe integrálása ugyanilyen óriási veszélyt jelent, felmerül, milyen mértékben válhat döntéshozóvá egy MI, vagy épp mennyire befolyásolhatja az emberi döntést az MI adta vélemény. Egy olyan fegyver létrejötte, amely emberi beavatkozás nélkül képes kiválasztani és elpusztítani valamit, rendkívüli veszélyekkel jár. Emellett az MI a globális társadalmi reakciókat, a valós információk átadását is képes hatalmas mértékben befolyásolni, káoszba sorolni (gondoljunk a deepfake képekre, videókra).

2024 a hőmérsékleti rekordok éve volt, így különösen fontos a klímaváltozást is figyelembe venni. Árvizek, tűzvészek, hőség, áradás, aszály egyaránt sújtotta a világ szegényeit és gazdagjait, nem beszélve a bioszféránkról. Mindezek ellenére tovább nő az üvegházgázok kibocsátása, és elégtelen a felmelegedés ellen tett intézkedéseink sora. Különösen aggasztó, hogy a klímaváltozás a politikai kampányokban nagyon sokadrangú szerepet kap akár az USA, akár számos más ország esetében.

A covid kezelések körüli káosz visszaüt az egész biológiai veszélyhelyzetünk kezelésére. Sajnos ahogy a pandémia előtt, úgy utána se történt semmi, amivel elkerülhetnénk egy későbbi járványt, ami viszont folyamatos fenyegetést jelent az emberiség számára. Nagy szükség volna arra, hogy stabil, megbízható információkat nyújtó szervezetek működjenek e téren, ám egyelőre ennek nyoma sincs. Sajnos nincs olyan intézmény, amely figyelembe venné azokat a veszélyeket, amelyeket a fertőző betegségek az emberiségre jelentenek, kezdve a klímaváltozással, egészen a biológia fegyverekig.