Környezettudatosabbak a női gazdálkodók

Egy új vizsgálat alapján a női gazdálkodók gyakran előtérbe helyezik a diverzifikációt, az ökológiai gazdálkodást és az erőforrások hosszú távú fenntartható kezelését.

Egy új tanulmány alapján bár a nők a férfiaknál környezettudatosabban gazdálkodók, mégis folyamatosan akadályokba ütköznek – olvasható a HUN-REN közleményében. A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (HUN-REN KRTK) munkatársa kollégájával szlovén és magyar példán keresztül tárta fel az egyenlőtlenségeket.
A kutatók szerint az agrár-környezetgazdálkodási támogatások (AKG) bevezetése az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) keretében kulcsfontosságú lépés volt az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése és a fenntartható mezőgazdaság előmozdítása szempontjából. Azonban eddig kevés figyelem irányult a támogatások nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatására.
Az eredmények azt mutatják, hogy a nők által irányított mezőgazdasági gazdaságok környezettudatosabbak, mint a férfiak által vezetettek, mind az agrár-környezetgazdálkodási intézkedések elfogadása, mind azok alkalmazási intenzitása szempontjából.
A kutatásukból kiderült, hogy a női gazdálkodók mindkét országban nagyon elkötelezettek a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok iránt. Sőt, gyakran előtérbe helyezik a diverzifikációt, az ökológiai gazdálkodást és az erőforrások hosszú távú fenntartható kezelését, ezek pedig szorosan illeszkednek az AKG célkitűzéseihez.
Ugyanakkor rendszerszintű egyenlőtlenségek korlátozzák őket ezeknek a gyakorlatoknak szélesebb körű alkalmazásában, többek között falakba ütközhetnek a földtulajdonlásban, hitelhez jutásban és technikai képzésben is. Magyarországon a strukturális hátrányok – például a kisebb gazdaságméretek és a korlátozott erőforrások – is gátolják a női gazdálkodókat abban, hogy teljes mértékben kihasználják az agrár-környezetgazdálkodási támogatások előnyeit, írják a kutatók.
Lépésekre lenne szükség
A kutatók szerint több fontos elemet is be kellene emelni az alapvető mezőgazdasági szemléletmódba és a pályázati szempontokba ahhoz, hogy ezek az arányok javulhassanak, és a női gazdálkodók is hasonló feltételekkel pályázhassanak a támogatásokra vagy valósíthassanak meg mezőgazdasági fejlesztéseket.
Többek között nemek szerinti bontású adatokat kellene gyűjteni és elemezni annak érdekében, hogy a döntéshozók megértsék a női gazdálkodók specifikus kihívásait. Ezen felül olyan pénzügyi ösztönzőket kellene kialakítani, amelyek kifejezetten a nők által vezetett gazdaságokat támogatják. Például úgy lehetne átalakítani a rendszert, hogy jutalmazzák az organikus gazdálkodást, az agrárerdészetet és a zöld vállalkozási diverzifikációs tevékenységeket, amelyeket a női gazdálkodók gyakran előnyben részesítenek.
A célzott oktatási és képzési programokba való befektetés ugyanolyan fontos, mint a fenti változtatások. Szlovéniában például az oktatással kapcsolatos intézkedések már bizonyítottan hatékonyak, és lehetővé tették a női gazdálkodóknak, hogy kiváló eredményeket érjenek el a zöld vállalkozásfejlesztés terén.
Összességében az erőforrásokhoz való hozzáférés javítása lehetővé tenné a nők számára, hogy bővítsék gazdaságukat, és olyan innovatív, fenntartható gyakorlatokat vezessenek be, amelyek összhangban állnak az AKG célkitűzéseivel. A kutatók szerint a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentése a gazdaságok vezetői szerepeiben kulcsfontosságú lehet az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség és a fenntartható fejlődés előmozdításában.