Magyar kutatók fedeztek fel új agyterületet

Az agy jutalmazó rendszerében szerepet játszó, eddig ismeretlen agytörzsi területet fedeztek fel a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói – olvasható a HUN-REN közleményében. A felfedezés új utakat nyithat a szorongás, a depresszió és a szenvedélybetegségek kezelésében.

Agyunk folyamatosan fürkészi, hogy élményeink hasznosak vagy károsak számunkra, ami állandó támogatást nyújt a megfelelő döntéseink meghozatalában. Veszély esetén a folyamat segít a menekülésben, de kedvenc kávézóinkat is ennek köszönhetően tudjuk kiválasztani. Mindennek az idegrendszeri háttere igen összetett, melyet számos ősi és magasabb rendű agyterület szabályoz.

Az emlősök agyában a laterális habenula (amely egy agykéreg alatti struktúra a köztiagyban) kulcsszerepet játszik az érzelmek feldolgozásában és a motivációs folyamatok irányításában. Ha a laterális habenula aktiválódik, az negatív érzelmeket vált ki, túlaktiválódása pedig szorongáshoz vagy depresszióhoz vezethet. Ezzel szemben, ha a laterális habenula gátlódik, akkor pozitív érzelmeket válthat ki, ami fontos lehet az örömérzet kialakulásában vagy a hangulat zavarok kezelésében.

A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (HUN-REN KOKI) Nyiri Gábor és kutatócsoportja már 2019-ben azonosította az egyik legjelentősebb olyan agytörzsi serkentő idegsejtpopulációt, amely rossz élmények során aktiválja a laterális habenulát. Azok a serkentő sejtek negatív élményt és agressziót váltottak ki.

A mostani publikációban a HUN-REN KOKI szakértői, Zichó Krisztián és munkatársai Nyiri Gábor irányításával felfedeztek egy másik, eddig ismeretlen laterális habenula célzó agyterületet.

Ennek működése ellentétes az előzővel, ugyanis ez a legnagyobb eddig ismert agyterület, amely csak tisztán gátlást biztosít a laterális habenula számára.

Ezt az agytörzsi magot az elhelyezkedése alapján szubventrikuláris tegmentumnak (SVTg) nevezték el, majd szerepét számos idegrendszeri folyamatban vizsgálták egy svájci és más magyar kutatócsoportokkal közösen.

A kellemes élményekhez kapcsolódhat

Egy kísérletsorozatban a kutatók megtanították a kísérleti egereknek, hogy azok hogyan tudják szabadon aktiválni a saját SVTg sejtjeiket. Ehhez az állatoknak be kellett dugniuk az orrukat egy kis lyukba.

A csapat arra jutott, hogy az egerek nagyon szerették ezt a feladatot, és igyekezték minél többször aktiválni a saját SVTg sejtjeiket. Ez megmutatta, hogy az SVTg működése az állatoknak jó érzés.

Ebből arra következtettek a kutatók, hogy e sejteknek szerepe lehet a kellemes élmények keresésében, de emberben akár az élvezetek túlzott hajszolásában is.

A szakértők azt is kimutatták, hogy az SVTg aktivitása nem csak a pozitív élmények alatt, de a pozitív emlékek felidézésekor is fokozódik. Ugyanakkor az egerek azt is nagyon szerették, ha a kutatók közvetlenül, mesterségesen serkentették az SVTg sejtjeiket. Sőt, kihívást jelentő helyzetben e serkentés szorongáscsökkentő hatást váltott ki, amelytől az egerek bátrabbak is lettek egy ismeretlen terep felfedezésében.

Ezzel szemben az SVTg gátlása az állatoknak rossz élményt és fokozott félelmet okozott, ezért azokat a helyeket, ahol az SVTg gátlását átélték, az állatok mindig elkerülték. Ezek és más kísérletek igazolták, hogy az SVTg egyrészt segíti a jó élmények átélését és a motivációt, másrészt megakadályozza, hogy rossz élmények során az állat túlságosan féljen, esetleg pánikba essen. A csapat feltérképezte az SVTg idegsejtjeinek fiziológiai és genetikai jellemzőit is, ami lehetővé tette, hogy megtalálják az SVTg agyterületét a makákók és az emberek agytörzsében is.

Az SVTg agyterület felfedezése áttörést jelenthet mind az élményeink és döntéshozatalunk megértését célzó kutatásokban, mind pedig a szorongás, depresszió vagy akár a szenvedélybetegségek kezelésére irányuló célzott terápiák fejlesztésében.