Úgy tűnik, a hangyáktól a közlekedés terén is tanulhatunk
A hangyák mozgása segítheti az önvezető járművek rendszerének optimális közlekedését megszervezni.
A hangyák, ha az ember nem a konyhaszekrényben találkozik velük, fantasztikus lények, és ezt nemcsak a velük foglalkozó zoológusok, hanem a mérnökök is tudják. Nemrégiben bútorszállító képességeikről számoltunk be, egy új kutatásban a Trentoi Egyetem szakemberei a hangyák mozgását tanulmányozva jutottak közelebb a közlekedés problémáinak megoldásához. A hangyák legfontosabb tulajdonsága e szempontból az, hogy vezető nélkül, önszerveződő módon végzik a feladataikat (a királynő nem vezető, csak „szülőgép”), és meglepően komplex problémákat is képesek e módon megoldani.
Az élelemgyűjtő utakat rengeteg hangya együtt teszi meg, ám az élelemforrás és a boly közt oda-vissza áramló hangyaúton mégse alakulnak ki forgalmi dugók. Ennek részint az az oka, hogy a feromonnal jelzett útvonalon sávokra különül el a kétféle irányba haladó forgalom, azonban ez önmagában nem elég ahhoz, hogy ne torlódjanak egymásba a mindig siető hangyák. Az olasz kutatók azzal a céllal vizsgálták meg a hangyák közlekedését, hogy kiderüljön, miként kerülik el a dugókat.
A kutatók a hangyák útvonalának egy 30 centis szakaszát vizsgálták – ez kb. 100 hangyahossznyi útnak felel meg. A megfigyelés során készült felvételeket azután mesterséges intelligencia (mélytanulás) segítségével elemezték, feltárva az egyes hangyák mozgása és a tömeg haladása közti kapcsolatot. Ehhez egy 3 milliméteres testhosszúságú hangyafajt (Ochetellus) választottak, a faj egy szabadtéri vonulási útvonalának szakaszán összesen 110, fél perces videót készítettek. Az elemzésben aztán e felvételeken az egyes hangyaegyedeket követték és rajzolták fel azok mozgását.
A hangyák, ha egymással szemben haladva találkoztak, megszaglászták egymást az antennáikkal – ehhez le is kellett lassítaniuk, majd a szimatolás után vissza is gyorsítottak a normál sebességre. Az efféle események alapján kiszámíthatták, hogy milyen a hangyafolyam áramlása és sűrűsége, ezek a közlekedés szempontjából kulcsfontosságú tényezők. Az autók esetében a számítások szerint ez fluktuál, és ez vezet el az egyes útszakaszokon a túlzsúfolódáshoz, dugóhoz.
A hangyák esetében azonban nagyjából állandó volt, annak köszönhetően, hogy hangyák kis csoportokban, osztagokban közlekednek, és ezeken belül egyenletes volt a sebességük. Egészen addig a sűrűséggel együtt emelkedik a teljes hangyafolyam sebessége, míg az út nem telítődik, onnantól fogva pedig végig egyenletes marad. A vizsgálatok alapján a hangyák nem előzgették egymást, bármennyire is siettek.
Ezek a tapasztalt viselkedésformák segíthetik elő azt, hogy az automatizált közlekedésben majd elkerülhető legyen a dugók kialakulása, ha olyasféle irányítási rendszer szerint haladnak a járművek, ahogyan a hangyák is. Egyelőre az önvezető autók okosutakon haladása még a jövő zenéje, ám a hasonló vizsgálatokkal elérhetőbb közelségbe kerülhet.
Távolról érkezett az első athéni ezüstpénzek anyaga
A Peiszisztratosz athéni türannosz uralma idején készült ezüstpénzek az első érmék az ókori athéni világból, a hozzájuk használt ezüst eredetére derült fény.
Így segítenek a magyar horgászok a kutatóknak
Vajon mennyire ismerik a köröttük lévő élővilágot a pecások?
Koszosabb űrállomások segíthetik az űrhajósok egészségét
Az űrhajósok gyakran szenvednek az immunrendszer problémái okozta egészségügyi gondoktól, egy új kutatás arra jutott, hogy egyszerűen túl tiszta környezetben élnek.
Újabb vizsgálat bizonyítja a Covid pusztító erejét
Az adatok alapján a gyógyulás után még 30 hónappal később is jelentősen nagyobb volt a kockázata további súlyos egészségi problémáknak.
Így hat a dohányfüst házi kedvenceinkre
A passzív dohányzás nem csak az emberek esetében veszélyes.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
