Afrikát elhagyva új vércsoportjaink alakultak ki

A különféle vércsoport-rendszerek (sok más mellett a közismert AB0, illetve Rh) azzal állnak összefüggésben, hogy az adott ember miféle immunválaszt ad egyes betegségekre. Például a 0-s vércsoportúak jóval ellenállóbbak a maláriával szemben, azonban a kolera számukra sokkal súlyosabb fertőzést jelent. Hasonló összefüggéseket más betegségek kapcsán is találtak, természetesen, de még ha nem is látjuk át mindegyik szerepét a maga teljességében, akkor is világos, hogy evolúciós szerepe van. A génekben kódolt vércsoportjaink tükrözik azokat az egészségügyi kihívásokat, amelyekkel a múltban elődeink találkoztak.

Egy francia kutatócsoport 22 modern ember és 14 neandervölgyi ember, valamint egyetlen neandervölgyi-gyenyiszovai hibrid személy vércsoport-rendszerét vizsgálta meg. Ezek az ezelőtt 20-120 ezer éve élt emberek (vagyis a maradványaik) a mai Németországtól egészen a Távol-Keletig számos eurázsiai helyről kerültek elő. A kutatók 10 olyan vércsoport genetikai jeleit keresték meg, amelyeknek a mai korban is van orvosi jelentősége, például a vérátömlesztések esetében. A vizsgálatról a Scientific Reports folyóiratban számoltak be

Kiderült, hogy a neandervölgyiek, ez a kis létszámú és ennek okán nem túl változatos genetikai összetételű embercsoport esetében a vércsoportok is változatlanok voltak a emberfaj létezésének utolsó 80 ezer évében, annak ellenére, hogy más emberfajokkal is keveredett. A mi fajunk azonban egészen más történetet mesélt el.

A Homo sapiens 70 ezer évvel ezelőtt útra kelt, elhagyta Afrikát, és ahogy terjeszkedett, új fertőzésekkel találkozott. Ennek hatására újabb vércsoport-típusok jelentek meg elődeinkben, akik elhagyták Afrikát. A kifelé vezető út során, úgy tudjuk, elődeink mintegy 15 ezer évre megálltak a mai Iráni-fennsík területén, mielőtt Eurázsia további meghódítására indultak volna.

A szakemberek úgy vélik, ez az idő elegendő lehetett ahhoz, hogy megalapozza a vércsoportjaink mai változatosságát. E területen egyébként számos olyan kórokozóval is összetalálkozhattak elődeink, amelyekkel Afrikában bizonyosan nem. Számos kutató valószínűsíti, hogy már itt kaphattunk a neandervölgyiektől olyan géneket, amelyek segítségével ezen idegen kórokozókkal szemben ellenállóbbá válhattunk. Cserébe a neandervölgyiekre veszélyes kórokozókkal ajándékoztuk meg őket a találkozáskor.

Az egyes régiókban megtalálható különböző betegségekhez e módon alkalmazkodott elődeink immunrendszere. Ráadásul ez a pár ezer éves pihenő megismétlődött Beringia területén, mielőtt Amerikát meghódították volna az indiánok elődei. Ennek a pihenőnek is hasonló hatása volt a vércsoport-rendszereinkre. Kiderült, hogy a neandervölgyiekkel való keveredés során vércsoport-gént is kaptunk, mégpedig egy RHD*03.04 típusét – a délkelet-ázsiai irányba tovább vándorlók vitték ezt magukkal.

Volt olyan ősi vércsoport is, amely már eltűnt, ilyen genetikai nyomokat egy szibériai emberi leletben találtak – ám ez az útvonal, mivel nyomai hiányoznak a mai népességből, zsákutcának bizonyult. Azok a vércsoportok, amelyek megmaradtak, valamilyen előnnyel szolgálhattak elődeinknek, bár sok esetben még nem tudjuk, miféle betegségek ellen is jöttek létre.