Magyar kutatók találtak módszert a világjárványok vizsgálatára

A szakértők olyan módszert dolgoztak ki, amely egyszerre több egyéni tulajdonság tükrében vizsgálja a pandémiák hatását.

A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársai járványszimuláció révén mérték fel, hogy a különböző egyéni tulajdonságok miként hatnak a betegség végső kimenetelére – olvasható a HUN-REN közleményében. A járványok leírásához használt matematikai modellek eddig nem tették lehetővé több egyéni tulajdonság együttes elemzését.
A legutóbbi pandémia magyarországi lefolyása során Dr. Karsai Márton (HUN-REN Rényi, CEU), Dr. Koltai Júlia (HUN-REN TK) és Dr. Röst Gergely (SZTE) és csoportjaik az Egészségbiztonsági Nemzeti Laboratórium tagjaként a lehető legtöbb adatot gyűjtötték arról, hogy az emberek hogyan változtatták meg kapcsolattartási szokásaikat a fertőzés elkerülése érdekében. Az adatgyűjtés fő célja az volt, hogy a járványmodellekben használt úgynevezett kor-kapcsolati mátrixok változását kövessék. Ezek azt írják le, hogy egy bizonyos korú egyén mekkora valószínűséggel létesít kapcsolatot valakivel egy adott korcsoportból egy adott napon.
Egy hallgatójuk, Adriana Manna bevonásával készült vizsgálatuk alapján az egyének életkorán túl a jövedelmi szintjük, az iskolai végzettségük, a munkaviszonyuk vagy a lakóhelyük mérete is befolyásolhatja kapcsolataik számát. Azonban az így megfigyelt tulajdonságok járványmodellekben való vizsgálatára eddig nem volt elérhető matematikai módszer.
A problémára a Queen Mary University szakértőjével, Dr. Nicola Perrával közösen, többdimenziós kapcsolati mátrixok segítségével találtak megoldást. Megmutatták, hogy ez a többdimenziós leírás jobban modellezi a járványok terjedésének alakulását és végső kimenetelét.
A valós adatokra felépített járványmatematikai modellek a korábbiaknál sokkal pontosabb vizsgálatokra adnak lehetőséget. Eszközt adnak a különböző társadalmi csoportok között kialakult járványkimeneteli egyenlőtlenségek feltérképezéséhez és megértéséhez. Ezek az eredmények nemcsak tudományos értékkel bírnak, hanem közegészségügyi döntésekre is hatással lehetnek, a fertőzés előrejelzésének és kockázatainak felmérésére és a beavatkozási tervek kialakítása során, hangsúlyozták a kutatók.